Kurtisz Krisztián, az UNIQA Biztosító Zrt. vezérigazgatója és a Corvinus SEED oktatója szerint a mesterséges intelligencia és a robotika néhány éven belül alapjaiban alakíthatja át a munkaerőpiacot. A Pénzcentrumnak adott interjújában azt mondta, konzervatív becslés szerint 5-10 éven belül a jelenlegi 150-200 millió európai munkahelyből 15-20 millió szűnhet meg vagy alakulhat át -írja a Pénzcentrum.
A szellemi munkát is kiváltja a technológia
Kurtisz Krisztián szerint az emberiség történelme során a mezőgazdasági kultúra a 18-19. században az ipari forradalom révén lépett át a második szakaszba, majd az 1950-60-as évektől a szolgáltatások váltak dominánssá, miközben a fizikai munkából egyre inkább a szellemi munka felé tolódott el az arány. A jelenlegi váltás szerinte azért más, mint a korábbi szakaszhatárok, mert a mesterséges intelligencia már a szellemi munkát is kiváltja, miközben a korábbi átmenetekkel ellentétben a felszabaduló munkaerőt egyelőre nem szívja fel új szektor.
„Egy exponenciális technológiai robbanás tanúi vagyunk, amely már kopogtat az ajtónkon, de a közeljövőben ránk fogja rúgni azt.”
Kurtisz Krisztián, az UNIQA Biztosító Zrt. vezérigazgatója
A telefontól a ChatGPT-ig: gyorsuló mérföldkövek
A szakember az exponenciális fejlődés szemléltetésére azt emelte ki, hogy a telefon feltalálása után 70 évbe telt, míg az eszköz eljutott 100 millió emberhez, a televíziónak ehhez 20 évre volt szüksége, az internetnek pedig már csak 7 évre. A ChatGPT esetében ez a folyamat mindössze 6 hónap alatt zajlott le. Kurtisz Krisztián szerint ha ezt a gyorsuló trendet kivetítjük a jövőbe, a mai 40-50 éves korosztály is több tucat hasonló mérföldkövet fog megélni a hátralévő életében.
Kvantumszámítógépek, nanorobotok és szintetikus biológia
Az UNIQA vezérigazgatója szerint az AI mellett több más technológia is hajtja a jelenlegi átalakulást. Ide sorolta a kvantumszámítógépet, amely a mai számítógépek kapacitását és sebességét elképzelhetetlen nagyságrendekkel növeli majd meg, valamint a nanotechnológiát, amely 2030-ra elvezethet a daganatot elpusztító nanorobotokig, az öngyógyító szövetekig és a mainál ezerszer jobb teljesítményű akkumulátorokig. Kiemelte továbbá a szintetikus biológiát, amelynek segítségével szerinte vesét vagy fület lehet majd „növeszteni”, valamint az általa NHI-nak (Non Human Intelligence) nevezett, egyelőre bizonyítatlan eredetű technológiákat, amelyek kapcsán kongresszusi vizsgálóbizottság is felállt az Egyesült Államokban.
Kurtisz Krisztián szerint ezen a téren jelenleg Kína áll az élen, mivel egyedül nekik van olyan koncepciójuk, amely a társadalmi hagyományokat is figyelembe véve, központi, tervszerű irányítással kezeli a kutatásokat.
Bérelhető robotok válthatják ki a fizikai munkát
A szakértő szerint a ma átlagosan 150 ezer dollárba kerülő robotok 2030-ra havonta akár 150-250 dollárért lesznek bérelhetők vagy lízingelhetők, hasonló képességekkel. Álláspontja szerint a cégek a hatékonyságnövelés és a profitmaximalizálás miatt számos pozícióban a fizikai munkaerő helyett robotokat fognak alkalmazni, miközben a szellemi és irodai munkákban egyre több AI-ügynök végzi majd az adminisztratív, ügyfélszolgálati és tervezői feladatok jelentős részét.
Kurtisz Krisztián szerint a munkanélkülivé váló emberek számára egyelőre csak egyéni utak látszanak kirajzolódni, mivel a politika a legtöbb országban nem foglalkozik érdemben a kérdéssel.
Van optimista forgatókönyv is
A vezérigazgató szerint az AI és a robottechnológia elterjedése mind a fehér-, mind a kékgalléros munkakörökben kétféle irányt vehet. Az egyik esetben teljes munkahely-kiváltás történik, amikor a robotok emberi munkaerő nélkül végzik el a teljes fizikai munkafolyamatot – ilyen lehet a gyártás, a raktári és logisztikai munka, a járművezetés vagy a takarítás. A másik, átmeneti megoldásként jellemzett alternatíva szerint a technológiát kiegészítőként használják a munkavégzéshez, például VR-szemüveg formájában, ami támogatja és kiegészíti az emberi munkát a nehéz fizikai vagy karbantartási feladatoknál.
A szellemi munkák esetében hasonló a helyzet: a teljes körű kiváltás az adminisztráció, a könyvelés, a jogi kutatás, az ügyfélszolgálat és az adatfeldolgozás területén valósulhat meg, míg átmenetileg az orvosok, jogászok, mérnökök és vezetők is csak segítségként használhatják az AI-eszközöket a saját munkájuk elvégzéséhez. Kurtisz Krisztián szerint hosszú távon, vagyis 10-15 éven belül azonban ezeken a területeken is mindent kiválthat a technológia, ezért új tevékenységeket kell kialakítani, és át kell képezni az embereket.
Milyen képességek segíthetnek a túlélésben?
A szakértő a Világgazdasági Fórum 2025-ös, „A munkahelyek jövője” című jelentésére hivatkozva elmondta, hogy az AI korában a munkavállalóknak, különösen a vezetőknek gyors döntéshozatali képességre, a változáshoz való alkalmazkodásra, folyamatos technológiai tanulásra, rendszerszintű gondolkodásra és kreativitásra lesz szükségük. Szerinte azok lesznek sikeresek, akik képesek összehangolni az emberi készségeket a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekkel.
Kurtisz Krisztián szerint az oktatásnak is ezekre a képességekre kell fókuszálnia, mivel a mai diákok olyan munkakörökben helyezkednek majd el, amelyek jelenleg még nem léteznek, ezért lexikális tudás helyett készségeket kell átadni a következő generációnak. Ez a felvetés azt a kérdést is nyitva hagyja, mennyi ideje marad a döntéshozóknak és az oktatási rendszereknek alkalmazkodni, mielőtt a vezérigazgató által vázolt átalakulás ténylegesen végigsöpör a munkaerőpiacon.
