A Meta két stratégiai megállapodással lépett be az űralapú energiapiacra, hogy biztosítsa a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges hatalmas áramigényt. A techóriás napelemes műholdak segítségével, közvetlenül a világűrből sugározna energiát földi adatközpontjaiba.
Gigantikus kapacitást kötött le a techóriás
A vállalat tervei szerint mintegy 35 400 kilométeres magasságban elhelyezett napelemes műholdak gyűjtenék össze a napfényt, amelyet aztán mikrohullámok vagy lézer segítségével továbbítanának a földi kollektorokhoz. A projekt megvalósításához a Meta már le is foglalt 1 GW kapacitást az Overview Energy nevű, űrnapelemes technológiára szakosodott startupnál.
Az energia folyamatos rendelkezésre állása érdekében a cég a Noon Energy energiatároló vállalattal is szerződött. Ez a megállapodás egy 1 GW / 100 GWh kapacitású tárolórendszer igénybevételéről szól, ami lehetővé tenné a világűrből érkező energia hatékony menedzselését.
Huszonnégy órás napsütés az adatközpontoknak
Az űralapú energiatermelés legnagyobb előnye a földfelszíni napelemekkel szemben, hogy a műholdakat a megfelelő pályán a nap 24 órájában éri a fény. Így az időjárástól és a napszakoktól függetlenül, megszakítás nélkül folyhat az áramtermelés. Bár hasonló technológián az Egyesült Államok, Japán, az Európai Unió és Kína mérnökei is dolgoznak, a Meta az elsők között alkalmazná ezt kereskedelmi, technológiai célokra.
A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek a kockázatokra is: a Tom’s Hardware beszámolója szerint a projekt tovább növelheti a Föld körüli pályán keringő űrszemét mennyiségét, ami már most is komoly kihívást jelent az űrkutatás számára.
Az AI étvágya már az állami fogyasztást is túlszárnyalja
A beruházás rávilágít a mesterséges intelligencia elképesztő energiaigényére. A szektor szereplői korábban saját atomerőművek és gázerőművek építését is kilátásba helyezték. Jól szemlélteti a helyzet súlyosságát az az épülő adatközpont, amely önmagában kétszer annyi áramot fogyaszt majd, mint az amerikai Utah állam egésze.
A Meta által támogatott technológia első éles bemutatója 2028-ban várható, a tervek szerint pedig a rendszer 2030-ban állhatna át a tényleges, kereskedelmi célú energiatermelésre.
