Ahogy közeledik az ünnepi időszak, sokak fejében felmerül a kérdés: lesz-e még Magyarországon fehér karácsony? Az ELTE Meteorológiai Tanszékének két kutatója, Szabó Péter és Pongrácz Rita átfogó elemzésben vizsgálta meg, hogyan alakította át a felmelegedő éghajlat Európa és Magyarország hóviszonyait, és mi várható a következő évtizedekben - közölte a Femina.
Kevesebb a fagyos nap, több a melegrekord
Az elemzés szerint az elmúlt évtizedekben hazánkban drasztikusan csökkent a fagyos napok száma: a korábbi átlagos 100 nap helyett ma már 70 alatti érték jellemző. A kutatók rámutattak: a változás már statisztikailag is egyértelműen az ember okozta klímaváltozás következménye.
Bár a tél továbbra is a legszeszélyesebb évszak, az elmúlt 10–15 évben a melegrekordok jóval gyakoribbá váltak, mint a hidegrekordok – ez pedig közvetlenül hat a havazási viszonyokra is.
Európában csak északon nőtt a hó mennyisége
A havazás két tényező függvénye: legyen elég csapadék, és legyen hozzá megfelelően hideg idő. Noha Magyarországon a téli csapadék valamelyest nőtt, a gyorsabb ütemű melegedés miatt így is kevesebb csapadék hullik hó formájában.
Európa nagy részén hasonló trend figyelhető meg:
-
az 1991–2020-as korszak átlagában a kontinens legtöbb területén visszaesett a téli hóesés mennyisége,
-
Magyarországon évente átlagosan 10 centiméterrel kevesebb hó esik,
-
az Alpokban és a Kárpátokban a csökkenés 30–50 centiméter is lehet,
-
növekedést csak az észak-európai területek – Finnország, Svédország, Norvégia – mutatnak.
Mi történt a hazai fehér karácsonyokkal?
A havazás rendkívül változékony, amit hazánk medencejellegű földrajzi helyzete tovább erősít. A kutatók szerint az elmúlt több mint hatvan évben:
-
a legtöbb hó az 1969/70-es télre esett,
-
a legkevesebb havat a 2006/07-es, rendkívül enyhe tél hozta,
-
a hosszú távú adatok alapján a havazások száma egyértelműen csökkenő trendet mutat.
A fehér karácsony ritkasága jól látható a számokban:
1971 óta mindössze tíz alkalommal volt országosan havas ünnep – 1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001 és 2010.
2010 után a legtöbb évben szürke és száraz ünnep köszöntött ránk – így például 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben, 2017-ben, 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben.
Az elmúlt tíz évben az ország nagy részén csak 1–3 alkalommal fordult elő fehér karácsony; egyes térségekben, például a Fertő-tónál vagy a Délkelet-Alföldön, 2015 óta egyáltalán nem.
Mit mutatnak az előrejelzések a század végéig?
A kutatók két lehetséges jövőképet vizsgáltak:
1. Optimista forgatókönyv: a párizsi klímacélok teljesülnek
-
a felmelegedés 2100-ra nem haladja meg a 2 °C-ot,
-
a havazás csökkenése a század végére kb. 20 cm lenne.
2. Pesszimista forgatókönyv: a jelenlegi kibocsátási trend folytatódik
-
a hóesés visszaesése 30–50 cm lehet,
-
ami azt is jelentené, hogy a legtöbb télen gyakorlatilag elmaradna a hó Magyarország nagy részén.
A modellek már a század közepéig is 10–20 cm további hócsökkenést jeleznek – vagyis a fehér karácsony egyre inkább ritkaságszámba megy majd.
Döntés kérdése, lesz-e még hó karácsonykor
A kutatók kiemelik: a hó eltűnése ellen nem lehet alkalmazkodni, csak megelőzni lehet. Ha a társadalom és a döntéshozók képesek mérsékelni a kibocsátásokat, tovább élhet a remény a havas ünnepekre – ha nem, a fehér karácsony Magyarországon a múlt szép, de ritkán visszatérő emlékévé válhat.
