Az Egyesült Államok iráni katonai műveletét vizsgáló ENSZ-nyomozók két amerikai légicsapás esetében is alapos okot találtak annak feltételezésére, hogy Washington háborús bűncselekményt követett el. A független vizsgálat eredményeit szeptember 17-én hozta nyilvánosságra az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala. A dokumentum szerint a támadások válogatás nélküliek voltak, és civilek halálát, sérülését, illetve polgári célpontok károsodását okozták.
A nyomozók két februári csapást vizsgáltak. A CNN beszámolója szerint a háború első napján az iráni hatóságok közlése alapján legalább 160 ember halt meg Minab városában, ahol egy lányiskolát ért találat. Az áldozatok számáról több adat is megjelent, a hivatalos iráni beszámolók legalább 120 gyerekről, valamint 26 tanárról és szülőről szólnak. Nem sokkal később Lamerd városában egy sportcentrumot és egy lakóövezetet ért légicsapás, ebben az ENSZ szerint 22 civil vesztette életét.
Elavult adatok alapján jelölték ki a célpontot
A minabi iskola elleni támadásról már az előzetes vizsgálatok is arra jutottak, hogy az Egyesült Államok indíthatta, a bizonyítékok alapján egy nagy pontosságú Tomahawk robotrepülőgép rombolhatta le az épületet. Több amerikai lap forrásai akkor megerősítették, hogy a hadsereg elavult adatok alapján vette célba az iskolát, ezt az ENSZ friss jelentése is alátámasztja.
A célpontokat az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) információi alapján választották ki a háborút vezénylő Centcom parancsnokságon belül. A DIA katonai objektumként jelölte meg az iskolaépületet, amelyet 2013 és 2016 között választottak le a Forradalmi Gárda egyik bázisáról. Ez a nyilvánosan elérhető műholdfelvételeken is látszik: egy 2016-os képen már kerítés és külön bejárat különítette el az iskolát a bázistól, egy 2025-ös felvételen pedig emberek csoportja játszott az udvar labdajátékra kialakított részén. Azt egyelőre nem tudni, miért adta meg a DIA a célpontot elavult adatok alapján; amerikai sajtóbeszámolók szerint mesterséges intelligenciát használó rendszerek is hibázhattak.
„Semmilyen információ nem utal arra, hogy az iskolát abban az időben katonai célokra használták volna. Az Egyesült Államok nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy minden tőle telhetőt megtegyen annak ellenőrzése érdekében, hogy az épület valóban katonai célpont volt-e.” – közölte az ENSZ-jelentés.
Sem Teherán, sem Washington nem működött együtt
A nyomozók műholdfelvételek, fényképek és videók alapján rekonstruálták a támadásokat, megbízhatónak ítélt szervezeteket és szakembereket hallgattak meg, és több tucat interjút készítettek Iránban és azon kívül. Akadálytalan belépést kértek Iránba, ezt azonban a kormány nem engedélyezte, és a jelentés szerint az ENSZ információkéréseinek csupán egynegyedére válaszolt. Az amerikai és az izraeli kormány tisztviselőitől is találkozót kértek, de egyik helyről sem érkezett válasz.
A jelentést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé terjesztik. Az ügyben korábban az amerikai és az izraeli hadsereg is vizsgálatot indított. Az amerikai honvédelmi minisztérium arra hivatkozva nem kommentálta a jelentést a CNN-nek, hogy a saját nyomozásuk még zajlik. A külügyminisztérium egyik tisztviselője viszont azt mondta a lapnak, hogy a Trump-kormány nem tartja hitelesnek a dokumentumot. Hozzátette, az Egyesült Államok 2025 februárjában, Donald Trump hivatalba lépése után néhány héttel kilépett az Emberi Jogi Tanácsból.
A CNN szerint az amerikai vizsgálat első két, alapvető kérdéseket tisztázó szakasza a támadás utáni hetekben lezajlott, a harmadikat – amelyben a DIA elemezné a műholdfelvételeket és a hírszerzési adatokat – azonban a Pentagon azóta sem rendelte el. Ezt júliusban három, egymástól független forrás erősítette meg a lapnak. Párhuzamosan egy másik eljárásban a csapásban részt vevő katonákat hallgatták meg, ennek eredményeit viszont a Centcom titkosította, és a lap értesülései szerint a jelentést csak néhány parancsnok ismerhette meg.
Emberiség elleni bűnnek minősíti az iráni fellépést
A dokumentum a 2025-ös és 2026-os iráni kormányellenes tüntetések elleni fellépést is vizsgálta. A megállapítás szerint a brutális rendőri és katonai fellépés során több ezer ember vesztette életét, a letartóztatottakat megkínozták, és sokan a családjuk értesítése nélkül „eltűntek”. A nyomozók szerint ezek a „súlyos jogsértések emberiség elleni bűncselekményeknek minősülnek”, az iráni kormány magatartását pedig „a civilek ellen irányuló széles körű és szisztematikus támadásnak” nevezi a jelentés. A CNN megkereste az iráni külügyminisztériumot, de nem kapott választ.
A dokumentumból nem derül ki, milyen következménye lehet a megállapításoknak, ha az Egyesült Államok nem ismeri el a vizsgálat hitelességét, és kilépett az azt tárgyaló testületből. Az sem ismert, mikor zárul le a Pentagon saját eljárása, és nyilvánosságra kerülnek-e az eredményei.
