Nagy-Britannia katonai segítséget nyújt Szaúd-Arábiának a jemeni húszi lázadók elleni fellépéshez. Andy Burnham brit miniszterelnök hétfő éjjel, az ENSZ Közgyűlésére tartva jelentette be a kíséretében utazó újságíróknak, hogy Rijád kérésére igent mondott. Hangsúlyozta, hogy a segítség védelmi jellegű.
A munkáspárti kormányfő elmondta, hogy a szaúdi kérés teljesítéséről Wes Streeting védelmi miniszter és Ed Miliband külügyminiszter tanácsára döntött. Indoklásában a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő brit megélhetési költségekre hivatkozott, és felidézte korábbi kijelentéseit, amelyek szerint London kész fellépni Nagy-Britannia és a tágabb közel-keleti térség érdekeiért.
Burnham arra is kitért, hogy Szaúd-Arábiát támadások érik, emiatt az ország újabb olajexport-zavarokkal számolhat, „nekünk pedig nyitva kell tartanunk” a húszik által támadott szállítási útvonalakat. A miniszterelnök szerint ezek a szempontok indokolták a döntést.
Védelmi jellegű segítséget ígér London
A BBC-nek nyilatkozó kormányforrások szerint várhatóan a brit királyi légierő (RAF) egy Airbus Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépe csatlakozik néhány napon belül a húszik elleni szaúdi légi műveletekhez. A gép valószínűleg a ciprusi Akrotiriben működő RAF-támaszpontról indul majd. Ez a légierő legnagyobb bázisa a térségben, és a többi ciprusi brit katonai létesítménnyel együtt szuverén brit területnek számít.
Ugyanezek a források a brit légi támogatást időben korlátozottnak nevezték, és szerintük várhatóan néhány hétig tart. A kormányforrások a miniszterelnök által hangsúlyozott védelmi jelleget is értelmezték: szerintük az utántöltő gép azokat a szaúdi légi műveleteket segíti, amelyek a húszik által kilőtt rakéták és drónok elfogására irányulnak.
A NATO is mérlegeli a lépéseket
Mark Rutte NATO-főtitkár a múlt héten Londonban tárgyalt Wes Streetinggel és Ed Milibanddel. A megbeszélések után a BBC televíziónak azt mondta, hogy a szövetség tagállamai is vizsgálják, milyen választ adjanak a Vörös-tengeren kialakult helyzetre. Az Iránnal szövetséges jemeni húszi lázadók ugyanis ellenőrzésük alá vonták a fontos hajózási útvonal partvidékét.
A brit légierő már tavaly is több légicsapást mért a húszik katonai létesítményeire, miután a lázadók a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben közlekedő hajókat támadták. A mostani segítséget Burnham ezzel szemben védelmi jellegűként írta le.
Egyelőre nyitott, hogy a kormányforrások által néhány hetesre becsült szerepvállalás valóban ennyi ideig tart-e. Az is kérdés, hogy a NATO-tagállamok mérlegelése nyomán a szövetség szintjén is születik-e döntés a vörös-tengeri helyzetről.
