Emmanuel Macron francia elnök élesen bírálta a Gázai övezetre vonatkozó békefolyamatot kedden New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris ülésén. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy egyetlen humanitárius folyosót sem nyitottak meg. Ugyanezen az ülésen II. Abdalláh jordániai király Izrael terjeszkedési politikáját nevezte fenyegetésnek a térségre nézve.
„Egyesek egy látszatbékével dicsekednek. De ez a béke egy pillanatra sem nyitotta meg a humanitárius folyosókat. Vajon tétlenül kell-e néznünk ezt a mindannyiunk számára szégyenletes színjátékot? Semmiképpen sem.” – mondta Emmanuel Macron.
A francia elnök szót emelt a Ciszjordániában fokozódó telepesi erőszak ellen, és bírálta az ottani izraeli telepek építését is. Szerinte ez megfosztja a palesztin népet a létezéshez való törvényes jogától. Ugyanakkor kijelentette, hogy Párizs elismeri Izrael jogát a biztonságos létezéshez szükséges feltételek megteremtésére. Hozzátette: „végzetes hibát követnek el azok, akik azt állítják, hogy Izrael biztonsága az összes szomszédja szuverenitásának megsértésétől függ”, mert egy ilyen politika valójában aláássa az ország jövőbeli biztonságát.
Macron közös mesterséges intelligenciát sürget
A francia elnök beszédében a mesterséges intelligencia fejlesztéséről is szólt, és nagyobb függetlenséget sürgetett az Egyesült Államoktól és Kínától. „A függetlenek koalíciójáról” beszélt: azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak függő viszonyba kerülni a két nagyhatalomtól, szerinte együtt kellene működniük egy saját MI kifejlesztésén. Javaslata szerint egyesíteniük kellene a számítási kapacitásaikat és az állami beruházásaikat egy korszerű, nyílt forráskódú modell létrehozására, amelyet aztán közösen használnának. „Nem szabad másoktól függenünk” – hangsúlyozta.
Macron úgy fogalmazott, hogy a számos válság és az erősebb jogának visszatérése ellenére sem szabad engedni. Szerinte az a kérdés, hogy a dzsungel törvényének visszatérésével vagy egy civilizált nemzetközi társadalomban akarunk-e élni. Feladatnak azt nevezte, hogy szilárdan az ENSZ mellett kell állni, hogy közösen lehessen dönteni a közjóról.
A jordániai király háborús bűncselekményről beszélt
II. Abdalláh jordániai király szerint Izraelnek a Gázai övezetben, a megszállt Ciszjordániában és Szíria déli részén folytatott terjeszkedési politikája továbbra is fenyegetést jelent a régióra. Úgy fogalmazott, hogy Izrael lépésről lépésre, kiszámítottan teszteli, meddig mehet el, és minden alkalommal, amikor a nemzetközi közösség elfordítja a fejét, azt látja, hogy még messzebbre mehet.
Az uralkodó a zsidó telepesek palesztinokat érő támadásaira is felhívta a figyelmet, és azzal vádolta Izraelt, hogy el akarja űzni a Ciszjordániában élő palesztinokat. Szerinte a palesztin házak lerombolása az illegális telepek bővítése érdekében nem jogérvényesítés, hanem erőszakos kitelepítés, a megszállt területek kisajátítása pedig nem földtulajdoni regisztráció, hanem de facto annexió. Leszögezte: a kényszerű kitelepítés háborús bűncselekménynek minősül.
II. Abdalláh kiállt a kétállami megoldás mellett, és hangsúlyozta, hogy az oslói palesztin-izraeli megállapodás óta a térkép darabról darabra, telepről telepre változott. Hamisnak nevezte azt az állítást, hogy az arab világ sosem akarta igazán a békét, példaként a 2002-es arab békekezdeményezést említette, amelyhez a Privátbankár beszámolója szerint 57 arab és iszlám állam, köztük Irán is csatlakozott. A király szerint Jordánia nem adja fel az igazságos béke iránti elkötelezettségét, szorosabbra fűzi kapcsolatait a térség államaival, és fellép a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem ellen.
