Az X – a korábbi Twitter – és az Európai Bizottság konfliktusa új szintre lépett, miután a brüsszeli testület 120 millió eurós bírságot szabott ki a platformra a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) megsértése miatt. Ez volt az első alkalom, hogy a Bizottság pénzügyi szankciót alkalmazott a DSA alapján - írta meg az Index.
A döntést 2024. december 5-én hozták meg, az MTI beszámolója szerint azért, mert az X „megtévesztő és átláthatatlan” módon kezelte a fiókok hitelesítési jelzéseit. A testület álláspontja szerint a platform Elon Musk irányítása alatt nem megfelelően osztotta ki a hitelesítést jelző kék pipákat.
Musk élesen reagált a döntésre. A platformon közzétett bejegyzésében azt írta:
„Az Európai Uniót fel kellene számolni, és a szuverenitást vissza kellene adni az egyes országoknak, hogy kormányaik jobban képviselhessék saját népüket.”
Válaszlépés: tilalom az Európai Bizottság hirdetéseire
Az X vezetése gyorsan és látványosan válaszolt. A vállalat megszüntette az Európai Bizottság hirdetési fiókját, így a testület nem adhat fel többé hirdetést a platformon – írja az MTI.
Nikita Bier, az X termékigazgatója azzal indokolta a lépést, hogy a Bizottság egy olyan linket tartalmazó bejegyzést tett közzé, amely „a felhasználókban azt a benyomást kelti, hogy videóról van szó”. Bier szerint ezzel megpróbálták „mesterségesen növelni a terítettséget”.
A hirdetési tilalom így Musk kifejezett válaszlépésének tűnik a példátlan összegű DSA-bírságra.
Újabb következmények is jöhetnek, ha az X nem felel a szabályoknak
A Bizottság hatvan napot adott a platformnak arra, hogy hivatalosan reagáljon a kék pipákkal kapcsolatos aggályokra, és kilencven napot, hogy cselekvési tervet nyújtson be az adatok átláthatóságáról. Amennyiben a cég nem teljesíti ezeket, további bírságokra számíthat.
A DSA célja, hogy nagyobb átláthatóságot és felelősséget írjon elő az online platformok számára – a témáról korábban a 10perc.hu is írt: A digitális szabályozás változásairól itt elemeztük részletesebben: [link].
Az ügy így nemcsak az X és az Európai Unió közötti konfliktust mélyíti tovább, hanem fontos precedenst is teremt arra, hogyan lép fel Brüsszel a globális techcégekkel szemben.
