Alig néhány órával azután, hogy Donald Trump amerikai elnök azonnali és kíméletlen katonai választ ígért egy amerikai harci helikopter lelövése miatt, a közel-keleti puskaporos hordó felrobbant. Az Egyesült Államok hadereje kedden este és szerda hajnalban több hullámban pusztító légicsapásokat mért iráni katonai célpontok ellen. A Perzsa-öböl térségében zajló eszkaláció pillanatok alatt regionális háborús gócponttá változtatta a világ legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalát.
Az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) közleménye szerint „arányos önvédelmi csapásmérésről” van szó, amelyet személyesen az elnök hagyott jóvá. A művelet washingtoni idő szerint kedden délután 5 órakor (magyar idő szerint este 11-kor) vette kezdetét.
Éjszakai bombázás a szorosban, iráni rakétaeső a szomszédos államokra
A Pentagon részletes tájékoztatása alapján az amerikai légierő és haditengerészet Irán partvidéki sávjában telepített stratégiai légvédelmi állásait, földi irányítóközpontjait, valamint felderítő radarrendszereit semmisítette meg. A csapások főként a kiemelt fontosságú Bandár Abbász kikötőváros körzetére és a Hormuzi-szorost ellenőrző Kesm-szigetre összpontosultak.
Irán vezetése elismerte a súlyos károkat hozó bombázások tényét, de a válaszlépéssel sem vártak sokáig. Teherán azonnal ellencsapást indított, és ballisztikus rakétákkal, illetve kamikaze drónokkal vette tűz alá a környező országokban – Kuvaitban, Bahreinben és Jordániában – működő amerikai katonai támaszpontokat. A CENTCOM szerda reggeli jelentése szerint a légvédelmi rendszerek az iráni rakéták döntő többségét még a levegőben megsemmisítették, így az amerikai erők minimális veszteséggel zárták a támadási hullámot, a hadműveletet pedig egyelőre befejezettnek nyilvánították.
A fegyveres konfliktus közvetlen előzménye egy hétfői incidens volt: a Hormuzi-szoros felett járőröző amerikai Apache harci helikoptert egy iráni drón a levegőben eltalálta, aminek következtében a gép Omán partjainál a tengerbe zuhant. A kétfős személyzet csodával határos módon túlélte a támadást, őket egy autonóm tengeri drón mentette ki a vízből. Bár Teherán mereven tagadta a felelősségét, Trump a Truth Social platformon egyértelművé tette: Washington nem hagyja megválaszolatlanul az agressziót.
Hamvassá vált a törékeny tűzszünet
A katonai csapás sokkszerűen érte a diplomáciai világot, hiszen alig negyvennyolc órával korábban még az azonnali közel-keleti békefolyamatokról szóltak a hírek. Vasárnap – egy durva izraeli-iráni rakóváltást követően – Donald Trump még személyesen járt közben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknél, önmérsékletre intve őt, hogy ne sodorja veszélybe a háttérben formálódó, történelmi jelentőségű amerikai–iráni megállapodást. Hétfőn mindkét közel-keleti állam beleegyezett a tűzszünetbe, ám a helikopter lelövése ezt a diplomáciai sikert órák alatt semmivé tette.
Pánik a tőzsdén: 92 dollár felett a Brent olaj
A háborús eszkaláció hírére a globális energiapiacok azonnal pánikreakcióval válaszoltak. Szerda reggel a Brent nyersolaj hordónkénti ára meredeken emelkedve átlépte a 92 dolláros lélektani határt, és a nemzetközi elemzők további drágulást vetítenek előre.
A brókerek és befektetők legfőbb félelme, hogy a harcok miatt teljesen leállhat a hajóforgalom a szűk Hormuzi-szorosban. Ez a tengerszoros a világ energiabiztonságának legkritikusabb pontja: a Föld kőolaj- és cseppfolyósítottgáz-szállításának (LNG) jelentős része ezen a szűk keresztmetszeten halad át. Mivel Teherán már korábban is korlátozásokat vezetett be a szorosban, a mostani amerikai bombázások miatt beépülő geopolitikai kockázati felár a következő hónapokban brutális üzemanyag-áremelkedési hullámot indíthat el Európában és a tengerentúlon egyaránt.
