Alig egy nappal a június 4-i nemzeti összetartozás napja után komoly diplomáciai feszültség robbant ki Magyarország és Szlovákia között. Juraj Blanár szlovák külügyminiszter pénteken hivatalos közleményben ment neki Magyar Péternek, élesen elutasítva a magyar miniszterelnök csütörtöki, Kossuth téren elmondott ünnepi beszédének történelmi áthallásait -írja az Economx.
A vitát a kormányfő beszédének egy meglehetősen hatásosnak szánt, ám Pozsonyban azonnal vörös posztóvá váló mondata indította el. Magyar Péter úgy fogalmazott: „Magyarország a világ talán egyetlen olyan országa, amely saját magával szomszédos.” Bár a miniszterelnök a beszéd következő részében sietett leszögezni, hogy a környező országokkal – köztük a visegrádi partnerekkel – javítani és mélyíteni kell a kapcsolatokat, a szlovák félnél a határokon átívelő nemzetegyesítésre utaló retorika kiverte a biztosítékot.
„Nem, Magyarország tisztelt miniszterelnöke!”
A szlovák külügyi tárca pénteki reakciójában Juraj Blanár szokatlanul közvetlen és kemény hangnemben intette rendre a magyar miniszterelnököt.
„Nem, Magyarország tisztelt miniszterelnöke!” – kezdte válaszát Blanár, majd emlékeztetett, hogy Szlovákia és Magyarország mai államhatárait a trianoni békeszerződés, majd a második világháborút lezáró Párizsi békeszerződés jogilag teljesen egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül meghatározta.
A szlovák külügyminiszter szerint a modern európai politikában teljesen elfogadhatatlan a meglévő államhatárok, valamint Szlovákia területi integritásának és szuverenitásának bármilyen szintű vagy burkolt megkérdőjelezése.
Pozsony baráti viszonyt akar, de irredentizmus nélkül
A szlovák diplomácia vezetője nyomatékosította, hogy a két szomszédos ország közötti jó és stabil partnerség fenntartásának elengedhetetlen feltétele a közös történelem tényeinek tiszteletben tartása, valamint az úgynevezett „irredenta tónusok” és utalások teljes körű mellőzése a hivatalos politikai kommunikációban.
A feszült hangvételű dorgálás ellenére Blanár igyekezett nyitva hagyni a kapukat a pragmatikus együttműködés előtt:
-
Kölcsönös tisztelet: Kiemelte, hogy Pozsony a jövőben is érdekelt a Magyarországgal fenntartott baráti, jószomszédi és konstruktív kapcsolatokban.
-
Szuverenitás: Világossá tette ugyanakkor, hogy ennek a partnerségnek csak és kizárólag egymás szuverenitásának feltétlen elismerése, illetve a meddő történelmi kérdésekből fakadó viták tudatos kerülése lehet az alapja.
A nemzeti összetartozás napi beszéd szlovákiai visszhangja jól mutatja, hogy a trianoni trauma és a határon túli kisebbségek kérdése a békülékenyebb hangvételű brüsszeli forrásnyitások és a kárpátaljai rendezési kísérletek ellenére továbbra is rendkívül érzékeny, puskaporos terület a közép-európai diplomáciában.
