Aleksandar Vučić szerb elnök szerdán a rádióban jelentette be: hamarosan lemond tisztségéről. „Lemondani szándékozom. Értesíteni fogom Önöket, így senkit sem ér majd meglepetésként" – mondta, hozzátéve, hogy már elkezdte összepakolni a könyveit az elnöki rezidencián. Az elnökválasztást a következő 3-4 hónapban tartanák meg, júliust és augusztust kizárva.
A bejelentés részben meglepetésként hatott: Vučić júniusban a Bloombergnek adott interjújában még csak annyit közölt, hogy 2027-es mandátuma lejárta után nem indul újra az elnökségért – azt azonban akkor nem jelezte, hogy már idén lemond és előrehozott választást tartanának. A szerb alkotmány egyébként két ciklusban korlátozza az elnöki mandátumot, így Vučić nem is indulhatna újra. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy miniszterelnökként folytassa politikusi pályáját – amelyet 2014 és 2017 között már egyszer betöltött.
Ceremoniális szerep, informális hatalom
A szerb alkotmány szerint a miniszterelnök bír nagyobb formális hatalommal, az elnök szerepe döntően ceremoniális – ám mivel közvetlenül választják, informális súlya jóval nagyobb egy parlament által választott elnökénél. Vučić elnöksége alatt ez az informális hatalom még tovább nőtt: az ország tényleges irányítása az ő kezébe összpontosult, az egymást váltó miniszterelnökök mozgástere a kormány napi ügyeinek intézésére szűkült.
Vučić 2024 novembere óta ismétlődő tüntetésekkel néz szembe, amelyek az újvidéki vasútállomás tetőszerkezetének leomlása után robbantak ki, 16 ember halálát okozva. Az ellenzék azonban nem tudott megerősödni – a Szerb Haladó Párt a 2027-re várt parlamenti választásokon továbbra is esélyesnek számít. Vučić már a lemondás bejelentésekor választási csalást lengett be ellenzéke részéről.
