Folyamatosan erősödik az a hallgatói tiltakozáshullám, amely a tavaly novemberi újvidéki tragédia után bontakozott ki Szerbiában. A Szerbiában tanuló egyetemisták mostanra a parlament feloszlatását és előrehozott választások kiírását követelik – számolt be róla a Szabad Magyar Szó, valamint az N1 szerbiai kiadása.
A hallgatók az alkotmány 109-es cikkére hivatkozva kérik a rendkívüli választások kiírását, amely lehetővé teszi a parlament önfeloszlatását a politikai válsághelyzetek rendezésére.
Az újvidéki tragédia volt a gyújtópont
A tiltakozások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy 2024. november 1-jén leszakadt az újonnan felújított újvidéki vasútállomás előtetője, 16 ember halálát okozva. A közvélemény azonnal választ követelt: hogyan történhetett ilyen súlyos szerkezeti hiba egy frissen átadott középületnél?
A hatóságok azonban nem adtak kielégítő válaszokat, visszatartották a felújítás dokumentációját, és nem neveztek meg felelősöket. Ez csak tovább szította a feszültséget – így indultak el a válságos napok, amelyek során a hallgatók vezetésével több százezres tüntetések szerveződtek Belgrádban, Újvidéken, Nišben és más városokban.
A követelések és a mozgalom társadalmi ereje
A tiltakozók hangsúlyozták, hogy öt hónapja próbálnak békés és törvényes eszközökkel változást elérni, de a kormány semmibe veszi követeléseiket. Egy közösségi bejegyzésükben így fogalmaztak:
„Úgy hisszük, hogy a demokrácia az egyetlen mód egy ilyen kiterjedésű politikai válság feloldására, ezért arra kérjük a nemzetet, hogy támogassa azt a listát, amelynek a Szerbiában működő egyetemi karokon tanuló hallgatók bizalmat szavaznak.”
A diákmozgalom mellett gazdák, taxisok, ügyvédek és más civil csoportok is felsorakoztak. Traktoros felvonulások és önkéntes fuvarszolgálatok is segítették a demonstrálókat, miközben ügyvédi sztrájk is indult szolidaritásként.
Média-blokád és eredmények
A hallgatók egyik leglátványosabb akciója az volt, amikor blokád alá vonták a szerb közszolgálati televízió (RTS) székházát, tiltakozva annak elfogult működése ellen. A dolgozók bejutását megakadályozták, emiatt elmaradt több műsor, köztük a reggeli híradó is.
A blokád 14 napig tartott, végül a kormány teljesítette a követelést, és új pályázatot írt ki az elektronikus média felügyeleti testületének tagjaira.
A politikai rendszer megroppanása?
A kormányzathoz közel álló szereplők egyre gyakrabban nyúlnak lejárató kampányokhoz, fenyegetésekhez, sőt egyes esetekben fizikai bántalmazáshoz is a tiltakozók ellen. Ezek azonban csak tovább növelték a hallgatók és támogatóik elszántságát.
A válság mélységét jelzi, hogy a kormány legitimitása kérdőjeleződött meg, és a diákok követelései mostanra központi politikai kérdéssé váltak Szerbiában.
