2026. Május 30.

353.69 Ft

303.75 Ft

Támogatás
friss

AU-széria és kötelező rendszámcsere – mi változik?

10perc.hu

Kiemelt kategóriák

Belföld Gazdaság Külföld Kultúra Sport Tech Életmód Autó

További kategóriák

Szórakozás
Interjúk

Olvasási idő: 10 perc

„Ha beindul a sport, az felpörgeti a gazdaságot is” - interjú

Szabados Gábor sportközgazdász szerint a magyar labdarúgás fejlődése megkérdőjelezhetetlen, de azt is tudomásul kell vennünk, hogy megérkeztünk a helyünkre, ezt kell stabilizálni. A kialakult egészségügyi helyzetben csak az a kérdés, mikor indulhat el minden a normális élet felé, ám a leküzdendő gazdasági válság alaposan megrendítheti az országok, az emberek életét. A szakember szerint az újraindulás a legoptimálisabb forgatókönyvek alapján sem történhet meg tavasz előtt.

- Ha már egyszer meg lettek szólítva a sportközgazdászok, megkérdezném, szórta már a hamut a fejére, illetve vigyázzállásban elénekelte már azt, hogy az éjjel soha nem ér véget?

- Hát ez érdekes, az édesapám is ezt kérdezte egy-két napja. Nem venném magamra a külügyminiszter úr szavait, ugyanis sosem gondoltam felesleges beruházásoknak a sportlétesítmények építését, ám ezzel kapcsolatban mindig is fontos volt a racionális háttér megléte, a létesítmények fenntarthatósága. A sporttámogatások értékelését, ugyanúgy, mint minden mást a világon, nem szabad csak és kizárólag feketének vagy fehérnek látszatni. Kétségtelen tény, eddig nem voltak eredmények, így könnyebb volt a bírálat is, ugyanakkor most sem szabad abba a hibába esni, hogy mindent jó, ami a magyar sportban, a magyar labdarúgásban történik. Rengeteg jó elem van immár, de azt mindenkinek el kell fogadnia, hogy vannak még bőven javítandó dolgok. Az éneklésről csak annyit jegyeznék meg, én ezen már túl vagyok, hiszen 2016-ban úgy harmincezer honfitársammal együtt párszor elénekeltem már Marseille utcáin.


Szabados Gábor szerint a sportközgazdászok soha nem a sportlétesítmények építését támadták, hanem a fenntarthatóságukra hívták fel az illetékesek figyelmét     Fotó: 10perc.hu


- Azért elvitathatatlan a fejlődés a magyar labdarúgásban, hiszen egymás utáni két Európa-bajnokságra kijutott a válogatott, feljutottak a legjobbak közé a Nemzetek Ligájában, illetve immár harmadik esztendeje van magyar klubcsapat valamelyik nemzetközi kupasorozat főtábláján. Ez lenne az a bizonyos első lépcső?

- Kétségtelen tény, ezek szép eredmények, de azt tudomásul kell vennünk, hogy sokkal jobbra vélhetően nem számíthatunk. Ez a helyünk, ahol most vagyunk, és ezt kell stabilizálni. A válogatottnak minden alkalommal ki kell harcolnia az Eb-n való szereplést, illetve a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában ott kell egy magyar klubnak lenni minden kiírásban. Ha megnézzük a régiónkat, az egykori keleti blokkhoz tartozó államokat, akkor azt láthatjuk, maximum ez érhető el. A horvátok, a szerbek, a szlovének, a csehek, a lengyelek, a románok vagy a szlovákok sem tudnak ennél jobbat elérni klubszinten, de akár nyugodtan idevehetjük az osztrákokat és a svájciakat is. A felsorolt országok válogatottjainál is ugyanez a helyzet, maximum néhány esetben a világbajnoki részvétel is megvan.

- De 2018-ban a horvátok…

- Tudom, hogy ezüstérmesek lettek, de ha megnézzük az 1998-as bronzérmüket nem számítva ők sem értek el számottevő eredményeket.


A klubfutball esetében jelenthető ki egyértelműen, hogy a jelenlegi sportpolitika, a támogatások rendszere az, aminek köszönhető a fejlődés     Fotó: 10perc.hu


- Kijelenthető az, hogy a sporttámogatásoknak, a létesítmények építésének köszönhető a labdarúgásunk ilyen szintű előre lépése?

- Ami a klubfutballt illeti, ott kijelenthető, hogy a jelenlegi sportpolitika, a támogatások rendszere az, aminek köszönhető a fejlődés. Azonban a válogatott esetében sokkal összetettebb a támogatások hatása. Ha megnézzük a jelenlegi csapatot, a legnagyobb sztárok egyetlenegy percet sem játszottak a magyar elsőosztályban, az új akadémiákról kikerült játékosok között kevés a meghatározó ember a mai keretben. És akkor még nem említettük azokat, akik kész játékosként érkeztek Magyarországra, majd a honosításuk után lettek a válogatott tagjai. De ugyanakkor tagadhatatlan, hogy ideális körülmények között készülhet a csapat a nagy feladatokra, így nem lenne igazságos, ha azt állítanánk, hogy a válogatott esetében semmilyen szerepe nincs a támogatási rendszernek a fejlődésben.

- Egyre többször lehet hallani, olvasni azt, hogy most majd mind a válogatott, mind pedig a Fradi elkezdhetné ebben a mostani helyzetben visszatörleszteni a beléjük ölt állami milliárdokat. Tényleg realitás ez, vagy csak politikai fogás?

- Ez egy jó adag demagógia… A bevételeinek jelentős részét leadózza az államnak mind a Magyar Labdarúgó Szövetség, mind pedig a Ferencváros, tehát ez az összeg már eleve visszafolyik az államkasszába. Kétségtelen tény, hogy a válogatott az Európa-bajnokságra való kijutásért eddig 9,25 millió eurót, megközelítőleg hárommilliárd forintot kap az európai nemzetközi szövetségtől, az UEFA-tól. Ez a pénz aztán kiegészülhet majd további milliókkal, ha netán pontot, pontokat szerezz a csapat a csoportmeccseken. A Fradi eddig hét és fél milliárd forint bevételnél jár a Bajnokok Ligája főtáblára kerülésért, amihez eddig 330 millió forint pontpénz biztosan hozzájön. De további pénzre számíthatnak a zöld-fehérek a jegybevételek után, hiszen két találkozón lehettek nézők, illetve a különböző televíziós és marketing jogokból is csurran-cseppen. Jómagam úgy vélem, úgy 10-11 milliárd forintnál állhat majd meg a számláló, ez a reális jelenleg. Ez az összeg pont a kétszerese a csapat éves költségvetésének. Bevallom őszintén, ha a jelenlegi egészségügyi helyzetet nézzük, szerintem sokat dobna a futballsikereink elfogadottságán, ha ezekből az összegekből valamennyi százalékot a vírusellenes küzdelemre felajánlanának. Nagyon jó üzenete lenne, egyben kihúzná a méregfogát a sok kételkedőnek.


A szakember úgy véli, nagyon jó lenne az emberek felé annak az üzenete, ha a Ferencváros, illetve az MLSZ pár százalékot felajánlana a járványügyi küzdelemre a sikerekért kapott milliárdokból     Fotó: 10perc.hu


- Őszintén, lát erre szemernyi esélyt?

- Mivel nagyon fontos lenne a magyar labdarúgás megítélése miatt egy ilyen felajánlásnak, a válaszom igen, látok rá esélyt.

- Mit tenne a Ferencváros helyében a magyar labdarúgásban szinte elképzelhetetlen méretű bevétellel? Most persze a megmaradt milliárdokra gondolok…

- Azt mindenkinek tudomásul kell vennie, ha ezt az eredményt, mármint valamelyik kupasorozat főtábláján való szereplést stabilizálni akarja a Fradi, akkor bizony tovább kell erősíteni a csapatot. Bizony költeni kell egyre jobb, de még megfizethető játékosokra. Higgye el, nem az számít, hogy honnan érkezik valaki, hanem az, hogy mit tud. A képességeit kell nézni egy kiszemeltnek. Olyanokra van szükség, akik a mi bajnokságunknál erősebb pontvadászatokban is tényezők lennének.

- Lépjünk túl a magyar focin. Még sosem volt olyan a történelemben, hogy olimpiát és különböző világversenyeket kell tologatni, elhalasztani, és ezek egyelőre beláthatatlan következményekkel járhatnak. A jelenlegi egészségügyi helyzetben a sport milyen veszteségekkel élheti túl ezt a válságot?

- Sajnos nemcsak a sport, hanem minden ágazat jelenleg olyan helyzetben van, hogy olyan veszteségeket kell, hogy elszenvedjen, aminek egy részét már soha többé nem lehet visszahozni. Ugyanis ha a koronavírus holnapra teljesen eltűnne a világunkról, attól még a gazdasági válság itt maradna. Most minden a vírushelyzettől függ, és bizony ha tavasszal nem indulhat újra minden, tovább fog mélyülni a válság, és ami már most látszik, hogy mindez jóval mélyebben érinti majd a gazdaságot, az emberek mindennapjait, mint a 2008-as. Úgy vélem, a legoptimálisabb forgatókönyv az lehet, ha a sport tavasszal beindulhat, az a gazdaságot is fel fogja pörgetni.


Ha stabilizálni szeretné a Ferencváros a jelenlegi helyzetét a nemzetközi mezőnyben, a sportközgazdász véleménye az, hogy nemzetközileg is erősítést jelentő játékosokat kell folyamatosan igazolnia     Fotó: 10perc.hu


- Mennyi idő alatt küzdhetjük le a válságot?

- Ha bejön a legoptimálisabb forgatókönyv, akkor talán egy-két év alatt. Ha nem jön be, akkor bizony akár hosszú évekig is eltarthat mindez.

- A sportban is szinte minden sportág versenynaptárát át kellett írni idén…

- És jövőre ugyanez lesz. Van három nagy rendezvény, a labdarúgó-vb, a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia, ami minden másnál elsőbbséget élvez. Ha ezeket meg lehet rendezni, utóbbi kettőt már egy esztendővel minimum elcsúsztatva, akkor minden másnak ehhez kell alkalmazkodnia. Az eredetileg 2021-ben rendezendő atlétika-világbajnokságot már áttették 2022-re. Azoknál a sportágaknál, ahol nem rendeznek minden évben világ-, vagy Európa-bajnokságot, ott könnyebb a helyzet. Ugyanakkor a 2022-es foci-vb télen lesz, és ez azt jelenti, van még idő, erőltetett menetben meg lehet oldani a kontinentális selejtezőket és pótselejtezőket.

- Mekkora gazdasági káoszt okoz az országoknak az, ha egy világverseny elmarad, vagy akár csak egy évvel később rendezhetik meg?

- Az átmeneti segítséget jelent, ha tologatják csak az eseményeket. Ám ott, ahol a beruházások ellenére nem lehet megrendezni az adott világversenyt, ott erősebben fog a válság jelentkezni. Ugyanis a felépített létesítményeket fenn kell tartani, ráadásul az állagmegóvás is jelentős pluszkiadást jelenthet.


Szabados Gábor szerint, ha tavasszal nem indulhat újra minden, tovább fog mélyülni a válság, és ami már most látszik, hogy ez jóval mélyebben érinti a gazdaságot, az emberek mindennapjait, mint a 2008-as     Fotó: 10perc.hu


- Futballmeccseken már szinte megszoktuk a zárt kapukat, ám az egészen döbbenetes lenne, ha az olimpiát is nézők nélkül kellene megrendezni.

- Tény, furcsa lenne a nézők nélküli olimpia, de ha nincs más megoldás, bizony meg kell hozni ezt a döntést. Jelenleg azt kommunikálja minden érintett, hogy jövőre lesz olimpia Tokióban, ám egyrészt márciusban is ezt mondták 2020-ról, másrészt majd tavasszal fog döntés születni ebben a kérdésben. Addig felesleges találgatni. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a turizmus visszaesése nagy érvágás lesz a rendező Japánnak, ugyanakkor egyszerűsítené a kiadásokat. Az infrastrukturális fejlesztések mindenképpen elkészülnek, így azok a polgári életben hasznosíthatóak lesznek. A pr-hatás gyengülhet, de ha a kialakult helyzetben mégis sikerülne problémamentesen megrendezni az olimpiát, az akár még jól is elsülhet a rendező számára.

10perc.hu/B. Molnár László
2020. 11. 26.
Főkép forrása: 10perc.hu

Interjúk

2021. október 26.

Még mindig esnek ki csontvázak a magyar tenisz szekrényéből!

Még mindig esnek ki csontvázak a magyar tenisz szekrényéből!
A Magyar Tenisz Szövetség első női főtitkára pezsgőt fog bontani, ha végre-valahára lezáródik számukra a múlt összes ügye, és csak a szakmai feladataival foglalkozhat. Bővebben...
Ajánljuk még

Interjúk

2021. október 16.

Kávéfüggő volt, hát nyitott egy saját kávézót

Kávéfüggő volt, hát nyitott egy saját kávézót
Szeretett volna inni egy jó kávét, ezért megalapított egy saját kávéházat Lonkai Márton, a Steamhouse Cafe vezetője, tulajdonosa. Egy évvel a nyitás után megnyertek két kiemelkedő barista bajnokságot, ami az ő életüket is megváltoztatta: saját kapszulákat gyártatott, idén pedig már saját gépekkel készítik azokat. Bővebben...

Interjúk

2021. október 2.

Sokan egy szakítás vagy válás után plasztikáztatják magukat

Sokan egy szakítás vagy válás után plasztikáztatják magukat
Ha szerelmi csalódás ér, vagy netán az élet más területén kerüli el valakit a siker, nem biztos, hogy a megoldást egy plasztikai sebész jelenti. Hajma Mónika, a plasztikaesztetika.hu weboldal alapítója elárulta, az esetek többségében nem árt, ha szakember tanácsát kérik ki a beavatkozás előtt, hogy valóban szükséges-e a beavatkozás. Bővebben...
Ajánljuk még

Interjúk

2021. február 26.

„Ha egyszer fájt egy fog, az újra fájni fog” – interjú dr. Keszeg Jánossal

„Ha egyszer fájt egy fog, az újra fájni fog” – interjú dr. Keszeg Jánossal
Ha van olyan rendelő, ahova az emberek túlnyomó többsége rettegve lép be, az vélhetően a fogászat. Nem csoda, hogy a legtöbb fogorvos szerint nemcsak a páciens fogával, hanem a lelkivilágával is törődniük kell. Dr. Keszeg János, a Tóváros Laser Dental fogorvosa családi örökségként vitte tovább a szakmát, és nem titkolja, gyermekként ő is remegő lábakkal lépett be a rendelőbe. Teljesen hidegen hagyják a különböző reklámok, ha fogkrémet akar vásárolni, bemegy a boltba, és leveszi az elsőt, ami a kezébe akad. A jelenlegi helyzetről, a megelőzésről, a gyermekek tudatos neveléséről, a szűrőprogramokról, valamint az árképzésről beszélgettünk az interjú során. Bővebben...

Interjúk

2021. február 19.

„Vagy szomjat oltunk vele, vagy egy ételhez választjuk a legmegfelelőbb bort” – interjú Bajor Lászlóval

„Vagy szomjat oltunk vele, vagy egy ételhez választjuk a legmegfelelőbb bort” – interjú Bajor Lászlóval
A jelenlegi helyzet a borászatokat is nehéz helyzetbe hozta, az ágazat a talpon maradásért küzd. Ugyan minden segítség jól jön, amit az állam ad, de Bajor László borász, a Tolna-Borház tulajdonosa úgy véli, a kreativitás és a szakmai alázat a legfontosabb a túlélésben. A tengerészből előbb kádármester, majd borász lett, aki most már szeretné átadni az általa alapított családi vállalkozást a lányának. Ne csodálkozzon senki, ugyanis Bajor úr állítja, egyáltalán nem furcsa ma már, ha egy nő vezet egy borászatot, hiszen egyrészt egyre több a hölgy az ágazatban, másrészt sok esetben az „orruk” is jobb, mint a férfiaknak. Bővebben...

Interjúk

2021. február 12.

„Amíg ez a támogatási rendszer fennmarad, addig megmarad az ingatlanpiac lendülete is” – interjú Gázsity Milánnal

„Amíg ez a támogatási rendszer fennmarad, addig megmarad az ingatlanpiac lendülete is” – interjú Gázsity Milánnal
Jelenleg igencsak felszálló ágba került az ingatlanpiac, és az érvényben lévő állami támogatási programoknak köszönhetően jelentősen megnőtt a fizetőképes kereslet. A Facehome ingatlaniroda referense, Gázsity Milán szerint a járványhelyzet és a korlátozások miatt az emberek elsősorban olyan házakat, lakásokat keresnek, amely egyrészt megfelelő szobaszámmal rendelkezik, másrészt némi lehetőséget ad a bezártság ellen. Bővebben...

Interjúk

2021. február 2.

„Az e-kereskedelem győztesként jön ki a közeledő válságból” – interjú Pál Zoltán Gáborral

„Az e-kereskedelem győztesként jön ki a közeledő válságból” – interjú Pál Zoltán Gáborral
A belföldi online vásárlások száma és értéke évek óta folyamatosan növekszik, a tavalyi és az idei esztendő azonban rekord év lehet a hazai online kereskedelmi piacon. A több mint 260 weboldalt kiszolgáló ALH Consulting Kft. vezetője, Pál Zoltán Gábor szerint az emberek egyre nagyobb mértékben kezdenek áttérni az életük digitális kiszolgálására. De a sokak által megjósolt gazdasági válságot is túlélheti a szegmens? Bővebben...
Ajánljuk még

Interjúk

2021. Január 26.

„Ne az interneten, hanem a valóságban találkozzanak az emberek” – interjú Rigó Gergővel

„Ne az interneten, hanem a valóságban találkozzanak az emberek” – interjú Rigó Gergővel
Ha beismerjük, ha nem, bizony egyre több a veszély a hihetetlen számban megnövekedett ismerkedős platformokon. Ugyanakkor a legtöbb csak online időtöltésre és csevegésre ösztönöz. Rigó Gergő egy randi app fejlesztőjeként azt vallja, a személyes, élő találkozást semmi sem helyettesítheti. Bővebben...

Interjúk

2021. Január 18.

Májusig nem változnak a gyümölcsök árai – interjú Apáti Ferenccel

Májusig nem változnak a gyümölcsök árai – interjú Apáti Ferenccel
A 2020-as tavaszi fagykárok hatásaként a megszokott árintervallum legmagasabb árait is meghaladják a jelenlegi gyümölcsárak, és elképzelhető, hogy a tavasz végéig nem is várható változás. A banán és citrusfélék most valamivel olcsóbbak a piacon, mint az alma, de ez természetes, hisz Dél-Amerikában éppen a legmelegebb nyár tombol. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunknak adott interjújában elárulta, az alma ára jelentős részben a betárolt készletek alakulásától és a tárolhatóságtól függ, amiben döntő jelentőségű az is, hogy mi történik a legnagyobb európai termelőnél, Lengyelországban. Bővebben...

Interjúk

2021. Január 12.

A break megérkezett az utcáról az olimpiára – interjú Tóth Zoltán Lászlóval

A break megérkezett az utcáról az olimpiára – interjú Tóth Zoltán Lászlóval
Amire nem sokan számítottak, az bekövetkezett: a break 2024-ben debütál majd a párizsi olimpián. Természetesen a magyar táncosok sem szeretnének lemaradni a nagy premierről, így megalakult és az érdemi munkát is elkezdte már a Magyar Breaktánc Szövetség. A breakről, az utcai tánc népszerűségéről, társadalmi hatásairól, valamint a hazai szövetség céljairól beszélgettünk Tóth Zoltán Lászlóval, a hazai szövetség alapítójával és alelnökével. Bővebben...

Interjúk

2020. december 30.

2021: terjedelmes adózási változások - interjú Marczali Zoltánnal

2021: terjedelmes adózási változások - interjú Marczali Zoltánnal
Adó
Ugyanúgy, mint minden esztendőben, 2021-ben is jelentős változások lesznek az érvényes adózási rendben. A szigorítások elsősorban a kisadózókat (KATA) érintik. Marczali Zoltán, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, a MASC Kft ügyvezetője segítségével összegyűjtöttük azokat a változásokat, melyek január 1-től érintik az adózást. Bővebben...
Ajánljuk még

Interjúk

2020. december 23.

„Rövidesen jönnek az új magyar dalaim” – interjú Király Viktorral

„Rövidesen jönnek az új magyar dalaim” – interjú Király Viktorral
Amíg a This Is How I Walk már megkezdte hódító útját a nyugat-európai rádiókban, addig Király Viktor itthon is a könnyűzenei piac meghódítására készül. Írja már a hazai közönségnek szánt dalokat, miközben büszke apukaként az első karácsonyára készül feleségével és kisfiával. Bővebben...

Interjúk

2020. december 18.

„A rádió nevű nő valamit nagyon tud” – interjú Rónai Egonnal

„A rádió nevű nő valamit nagyon tud” – interjú Rónai Egonnal
A hazai rádiózás és televíziózás egyik legismertebb műsorvezetője boldogan él feleségével, öt gyermekével, és azt reméli, jelenlegi munkaadója, az ATV hosszú távon számol vele. Idén sem múlt el a könyvpiac nélküle, róla is jelent meg egy kötet, míg ő is szerepet vállalt íróként egy könyvben. Rónai Egonnal beszélgettünk. Bővebben...

Interjúk

2020. december 15.

„Ha vb-n akarunk szerepelni, akkor jövőre irány Spanyolország” - interjú Kovács Bálinttal

„Ha vb-n akarunk szerepelni, akkor jövőre irány Spanyolország” - interjú Kovács Bálinttal
Spanyolország
A H-Moto Team élversenyzője az idei csonka szezon csúcspontjának a cseh New2Projecttel való közös munkát érzi. Bővebben...

Interjúk

2020. december 11.

„Szenvedélyből csinálom, számomra ez egy misszió” – interjú Sal Endrével

„Szenvedélyből csinálom, számomra ez egy misszió” – interjú Sal Endrével
A ma már többszázeres olvasottsággal bíró Újságmúzeum ötletgazdája, Sal Endre úgy érzi, az, amit létrehozott, egy olyan szigetet jelent a számára, ahol elfelejtheti a mindennapok gondjait. Bővebben...
Ajánljuk még

Interjúk

2020. december 3.

„Az emberek megértették, hogy miért fontos a téli gumiabroncs” – interjú Morenth Péterrel

„Az emberek megértették, hogy miért fontos a téli gumiabroncs” – interjú Morenth Péterrel
A hideg hónapokban épp olyan megbízhatóan és biztonságosan közlekedhetünk az autónkkal, mint nyáron. Bővebben...