- Milyen változások lesznek a 2021-es évben adózási szempontból? Változnak-e, és ha igen, akkor miben a járulékfizetési kötelezettségek?
- Ez már jó ideje megszokott, hogy az új esztendő beköszöntével új adójogszabályok is hatályba lépnek. Nincs ez másképpen idén sem. Terjedelmes az adóváltozások listája, valamennyit felsorolni felesleges és kiváltképpen unalmas is volna a Kedves Olvasóknak, ezért inkább csak figyelemfelhívás jelleggel szemezgetnék a legfontosabb változások közül.
- Összesen tizennégy esztendőt töltött el köztisztviselőként a TB és a NAV kebelén belül az adózás világában, így bőven van rálátása a változásokra. Menjünk akkor szépen sorban. Személyi jövedelemadó.
- Az SZJA esetében fontos változás, hogy a „súlyosan fogyatékos személyeket” megillető személyi kedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezménnyé válik. A jogosultsági feltételek és a megspórolható kedvezmény összege nem változik. Erről továbbra is szakorvosi vélemény szükséges a kedvezmény igénybevételéhez. A módosítás megszünteti a munkáltatók által biztosított béren kívüli juttatás (cafeteria) adókötelezettségével összefüggésben meghatározott ún. rekreációs keretösszegek közötti különbséget. 2021. január 1-jétől minden munkáltató esetében egységesen évi 450 ezer forint feletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része minősül egyes meghatározott juttatásnak. Ugyanakkor könnyebb lesz az adótartozások rendezése is. A magánszemélyek évente egyszer, félmillió forint helyett egymillió forintig igényelhetik a 12 havi automatikus részletfizetési kedvezményt. A könnyítések érintik az szja-bevallást is, és már a májusban benyújtandó 2020-ról szóló bevallásban - kétszázezer forint helyett - félmillió forintos tartozásig, hat hónap helyett szintén 12 hónapra kérhető a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulási adóra a pótlékmentes részletfizetés.
- A társasági adó.
- Ennél az adónemnél például a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét a korábbiaktól eltérően már nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében.
Marczali Zoltán szerint igencsak terjedelmes az 2021-es adóváltozások listája Fotó: MASC PR
- Kisvállalati adó.
- A KIVA árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra emelkedik. A pénzügyi kormányzat ezzel az intézkedéssel próbálja a KIVA-t még szélesebb adózói kör számára vonzóvá tenni. Igazából a kisvállalati adó arra hivatott – és a KATA adózási mód korlátozása is e felé mutat – hogy a béreket a cégek egyre inkább kifehérítsék. A mértéke 11 százalék lesz jövő január 1-től. Ráadásul az eszerint adózó cégeknek mindent ugyanúgy kell könyvelnie, mint a társasági adó alatti adózási mód esetén, de a fizetendő adó mértékét nem az adózás előtti eredmény alapján kell kiszámolni, hanem a személyi jellegű kifizetések után kell fizetni. Tehát mindegy, hogy a cég veszteséges, vagy nyereséges, a KIVA összegét nem befolyásolja, mivel az adót nem ebből számítjuk, viszont kiváltja a társasági adót, valamint a munkabérek után a munkáltató által fizetendő adókat, járulékokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkavállalók munkabére után fizetendő adókkal és járulékokkal szemben a KIVA hat százalékos adóelőnyt jelent. Ugyanakkor az is tény, hogy a társasági adózással szemben 2% adóhátrányt jelent az osztalék összegére vonatkoztatva.
- Általános forgalmi adó
- A módosítás szerint 2021 második felétől az adóhatóság készíti el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfa bevallás tervezetét (eÁfa), tovább csökkentve ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheit. Az eÁfa – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak, az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük szükséges. A módosítás alapján 2021. január 1-jétől lehetővé válik az adóalap utólagos csökkentése azon behajthatatlan követelések vonatkozásában is, amelyek esetében a vevő (adós) nem minősül áfaalanynak. Ez azt jelenti, ha a vevő magánszemély volt, de nem fizette ki a számláját, akkor a számlakiállítónak utólagosan a ki nem fizetett számla áfáját vissza lehet kérni. Az építési vállalkozók nagy örömére 2021-től visszavezetésre kerül az új lakások értékesítése esetében az 5%-os áfa, de ennek a pontos háttérszabályozása még várat magára.
Marczali Zoltán úgy véli, a kisadózók esetében a szigorításokra azért került sor, mert az adózók egy része visszaélt a KATA adózási mód adta egyszerűbb és kedvezőbb adózási lehetőséggel Fotó: MASC PR
- Az egyik legnépszerűbb adózási fajta a vállalkozók körében a KATA. Itt jelentős szigorítások lesznek az eddigiekhez képest. Miért kellett ezeket a szabályokat meghozni?
- A miértre hivatalos választ nem tudok adni, csak a magánvéleményemet tudom elmondani: az adózók egy része – előfordult, hogy csaknem teljes iparágak – visszaélt a KATA adózási mód adta egyszerűbb és kedvezőbb adózási lehetőséggel, mely természetesen nem kerülte el a jogalkotók figyelmét sem. Ennek eredményeként bizony 2021. január 1-től jelentősen szigorodik a KATA szabályozása. Ha a belföldi székhelyű kifizető – azaz aki a KATA-s számláját befogadja – olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A bevallásban pedig köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét. Ha a belföldi kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Mindkét esetben a számla befogadóját és kifizetőjét terheli az adó befizetése. Utóbbi esetben a belföldi kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte. Külföldi kifizető esetén viszont ezek az adóterhek a kisvállalkozókat terhelik. Amennyiben a KATA-s vállalkozásnak a fentiek alapján adót kell fizetnie, akkor köteles az adóévet követő év február 25-éig havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tenni az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, továbbá nyilatkozni a bevételt juttató személy nevéről és címéről. Fontos rendelkezés, hogy ha van egy KATA-s vállalkozásnak 10 partnere, és abból csak egynél haladja meg az éven belüli számlázása a 3 millió forintot, akkor a többi 9 partnerének még további, összesen 12 millió forint összegig számlázhat, feltéve, hogy egyiknél sem haladja meg az összes számla értéke az éves 3 millió forintot. Emellett a fentiek alapján megfizetett 40 százalékos adó nem mentesíti a kisadózót a tételes, havi 75.000/50.000/25.000 forint adófizetés alól. Megszűnik annak lehetősége is, hogy egy személy egynél több KATA-s vállalkozásban jelen legyen. A legelőször létrejött kisadózói státuszt hagyja meg a NAV, a többit pedig határozattal törölni fogja 2021. január 1-jei hatállyal.
- Az új KATA-rendelkezések mennyire védik a munkát szerződéses jogviszonyban végző kisadózót abban az esetben, ha a megbízó az új terheket – 3 millió forint feletti rész esetén – át szeretné terhelni azt a munkavállalókra?
- Elvileg a megbízónak semmilyen lehetősége nincsen a plusz terhek áthárítására, ugyanakkor megválogathatja, hogy milyen vállalkozókkal köt szerződést. Van tudomásom olyan multicégről, aki kvázi megtiltotta a vele kapcsolatban álló vállalkozóknak a KATA adózási mód választását.
A nyugdíjcélú megtakarítás az egyik legbiztosabb adócsökkentési lehetőség, ugyanis ezeket megtakarításokat 20 százalékos adóvisszatérítéssel támogatja az állam Fotó: MASC PR
- A helyi adó.
- Mintegy nyolcszázezer vállalkozás esetén a felére csökken jövőre a helyi iparűzési adó maximális mértéke. Maximum egy százalék helyi iparűzési adóval számolhatnak 2021-ben az egyéni vállalkozók, az egyéb vállalkozó magánszemélyek (például az őstermelők) és azok a kkv-k, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint. A hatályos szabályozás szerint az iparűzési adóalap-megosztás ún. eszközérték alapú megosztási módszere alapján a gépjárműveket annál a telephely szerinti településnél kell figyelembe venni, ahol azokat jellemzően tárolják. Nos, ez is módosul 2021-től, ugyanis január 1-től a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparűzési adóalap-megosztásnál ezeknek a gépkocsiknak az eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell kimutatni. Az eddig az önkormányzatokhoz befolyó gépjárműadó esetében fontos változás lesz jövő évtől, ugyanis a költségvetési törvény értelmében az ebből származó bevétel 2021-től teljes egészében a központi költségvetést illeti meg, azaz az önkormányzatoknak ezen adónemből érdemi bevételük nem lesz. Magát az adót továbbra is félévente, két egyenlő részletben – 2021-ben kivételesen április 15-ig, a későbbiekben március 15-ig, valamint szeptember 15-ig – kell megfizetni.
- Milyen adócsökkentési lehetőségek maradtak magánszemélyek számára 2021-től?
- A nyugdíj előtakarékosság jó megoldásnak tűnik több szempontból is, hiszen a jelenlegi gazdasági előrejelzések szerint a magyar nyugdíjrendszer 10-15 éven belül várhatóan nem fog tudni számunkra a megélhetéshez megfelelő mértékű nyugdíjat biztosítani, ezért létkérdés ma már tulajdonképpen mindenki számára a nyugdíjcélú öngondoskodás. Az állam, szintén felismerve a nyugdíjrendszer veszélyeztetettségét és az öngondoskodás jelentőségét, a nyugdíjcélú megtakarításokat 20 százalékos adóvisszatérítéssel támogatja. Nagyon fontos változás, hogy a személyi kedvezményt ezentúl nem adókedvezményként, hanem az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként lehet érvényesíteni a minimálbér harmadáig száz forintra kerekítve, ugyanakkor az igénybevétel feltételei változatlanok maradnak. Az egyszerűbb jogalkalmazás miatt az szja-ban az adóalap-kedvezmények érvényesítési sorrendje jövőre változik: elsőként a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye vehető igénybe, majd a személyi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, végül a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény.
A papíralapú számlázás természetesen lehetséges 2021-ben is, de a szakértő véleménye szerint meg vannak számlálva a napjai Fotó: MASC PR
- A 2020. július 1-vel kötelező online számlázás esetében van-e változás 2021-ben?
- A valós idejű számla adatszolgáltatást 2018. július 1-én vezették be. Ez bővült ki 2020. július 1-vel, illetve 2021. január 1-től tovább bővül a NAV online adatszolgáltatásra kötelezettek köre. Az új jogszabály-változás az adatok strukturális módosulásai miatt újabb fejlesztési kötelezettséget jelent a számlázó programok készítői számára. A NAV már publikálta a 3.0-ás verzió informatikai sémáját és műszaki leírását, így a legtöbb számlázóprogram már képes az új típusú adatszolgáltatásra. 2021-től számlázáskor különbséget kell tenni a magánszemély és nem magánszemély vevők között. Tehát belföldi vagy közösségi adóalany esetén a számlán és az adatszolgáltatásban a névnek, címnek és adószámnak (közösségi adószám) is szerepelnie kell. Nem közösségi adóalany esetén a számlán és az adatszolgáltatásban a nevet és címet is kötelező feltüntetni. Az adószám nem kötelező adat, de megadható. Nem adóalany és nem magánszemély vevő esetén a nevet és a címet kötelező feltüntetni a számlán és az adatszolgáltatásban is. Magánszemély vevő esetén a számlán a nevet és címet is fel kell tüntetni, az adatszolgáltatásban viszont nem szerepelhet. A jogszabály-változás január 1-től lép életbe, a jelenlegi információk szerint azonban áprilisig nem számíthatnak szankciókra azok a vállalkozások, akik nem az újítások szerint szolgáltatnak adatot. A rendszer megfelelő működtetéséhez azonban ajánlott már januárban átállni.
- Papíralapú számlázás lehetséges-e még jövőre?
- Papíralapú számlázás természetesen lehetséges 2021-ben is, de véleményem szerint meg vannak számlálva a napjai, hiszen a havi egy-két számlát kibocsátó vállalkozók számára is rendelkezésre állnak ingyenes, vagy kedvező árú online elérhető számlázóprogramok.
- Mit tegyenek, tehetnek azok, akik munkanélküliek, de szeretnék, ha bent maradnának az ellátórendszerben?
- Amennyiben a biztosítási jogviszony – ilyen például a munkaviszony – a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább negyvenöt napig fennállt, akkor a belföldinek minősülő személy orvosi ellátásra való jogosultsága további negyvenöt napig marad fenn. Amennyiben a passzív jogon való ellátási jogosultság már megszűnt, a regisztrált álláskereső az álláskeresési ellátás – álláskeresési járadék vagy nyugdíj előtti álláskeresési segély – alapján jogosult orvosi ellátás igénybevételére. Fenti támogatások lejárta után igényelhető az aktív korúak ellátása, amelynek folyósítási időtartama alatt az igénybe vevő orvosi ellátásra szerez jogosultságot. Annak, aki a fenti jogcímek egyike alapján sem jogosult orvosi ellátásra, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege 2021. január 1-től havi nyolcezer forint lesz. A fizetésére kötelezettnek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie.
