Németországban 2027-től a dolgozók félretesznek a jövőbeli nyugdíjukra, mert az ország átfogó nyugdíjreformról döntött. A Portfolio elemzése szerint Magyarország tanulhatna ebből. Hazánk 2011-ben államosította a második pilléres nyugdíjpénztári rendszert, az előző kormány pedig inkább a gyermekvállalás anyagi támogatására épített.
Az elemzés abból indul ki, hogy Európa társadalmai öregszenek, ezért egyre kevesebb aktív dolgozónak kell egyre több nyugdíjas ellátását kitermelnie. A felosztó-kirovó rendszer a dolgozók befizetett járulékaiból fizeti a nyugdíjakat. Ez jól működik, amíg a népesség nő vagy stagnál, de ha csökkenni kezd, a helyzet gyorsan romolhat. Az előrejelzések szerint Németországban és a környező országokban az időskori függőségi ráta 2050-re mindenhol több mint kétszerese lehet a 2000-es évek eleji szintnek. Ez a mutató az idősek számát a munkaképes korúakéhoz viszonyítja, vagyis nem közvetlenül a nyugdíjasok és a dolgozók arányát méri.
Tőkefedezeti pillérrel a hiány ellen
A Portfolio szerint ha a társadalombiztosítás hiánya nő, vagy a járulékokat kell emelni, vagy adóbevételből kell pótolni a különbözetet. A felosztó-kirovó rendszer alternatívája a tőkepiaci alapon működő nyugdíjpillér, amely a járulékokat részben vagy egészben félreteszi. Az elemzés szerint azok az országok, amelyek így működnek, például Kanada, az Egyesült Államok vagy Svájc, jól megalapozott nyugdíjrendszerrel rendelkeznek. A német reform hosszú távon segít, rövid távon nem, de a Portfolio szerint éppen az ilyen lépések enyhíthetik a fiatalok adóterheit generációkon át.
Közel 14 ezer milliárd forint családtámogatásra
Az előző kormány abban bízott, hogy ha nő a születések száma, akkor a felosztó-kirovó rendszer egyensúlya is helyreáll. Az elemzés ezt kétségesnek tartja.
„Attól tartok, hogy ez nem volt egy jó stratégia.” – írta a Portfolio.
Az Accorde Alapkezelő gyűjtése szerint 2011 és 2026 között 2026-os forintban számolva összesen 13 930 milliárd forintot költöttek családtámogatásra, 2026 nélkül 12 484 milliárdot. A legnagyobb tétel a családi adókedvezmény 2010-es szinthez képesti bővítése volt, 6871 milliárd forinttal. Ezt a babaváró hitel (1347 milliárd) és a vissza nem térítendő CSOK (1169 milliárd) követte. Az elemzés szerint ez az összeg többszöröse a nagyjából 3000 milliárd forintos államosított nyugdíjvagyonnak, a születések száma mégis drasztikusan visszaesett. A Portfolio úgy látja, hogy ennek töredékéből meg lehetett volna tartani a második pillért.
Lengyelország és Románia megtartotta a második pillért
Lengyelországban és Romániában megmaradt a második pilléres rendszer, és ezek a pénzek piaci alapon finanszíroznak magáncégeket és tőzsdei vállalatokat. Az elemzés szerint ennek köszönhetően épült fel ezekben az országokban az a versenyképes magánszektor, amely Magyarországon nagyon hiányzik, és a lengyel és román fiataloknak jóval kisebb teher jut majd a jövőben. A Portfolio szerint a magyar fiatalokra egyre nagyobb terhet ró az alulfinanszírozott nyugdíjrendszer, és a helyzetet tovább rontja, hogy a következő évtizedben nyugdíjba mennek a hetvenes években született Ratkó-unokák. Az elemzés szerint egy fokozatosan felépülő hibrid rendszer is jobb lenne, mint a tétlenség.