Lassul a lakások drágulása, de a saját otthon ettől még nem lett könnyebben elérhető: Magyarország az uniós élmezőnyben van a megfizethetőség romlásában. Az MBH Elemzési Centrum novemberi Lakáspiaci Kitekintője szerint a Wekerle Plusz az új lakások felé terelheti a vásárlókat, a kínálat azonban csak évekkel később tud érdemben reagálni. A programból kimaradók tovább maradhatnak albérletben, ami a bérleti piacon is feszültséget okozhat.
A magyar lakásárak 2026 második negyedévére közel négyszeresükre nőttek 2015-höz képest, a lakbérek nagyjából megduplázódtak, miközben az Európai Unióban körülbelül 22 százalékkal emelkedtek. Az elemzésben idézett Eurostat-adatok szerint 2015 és 2025 között a lakásár–jövedelem arány uniós átlagban 6,8 százalékkal nőtt. Magyarország 26,5 százalékos romlásánál csak Portugália 60,8 és Hollandia 34,3 százalékos értéke volt nagyobb – írja az Index.
A lassulás még nem olcsóság
A jegybanki adatok szerint a lakások a második negyedévben 0,8 százalékkal olcsóbbak, a harmadikban 0,5 százalékkal drágábbak lettek az előző negyedévhez képest. Az éves nominális áremelkedés 12,4-ről 6,6 százalékra lassult. Horti Flóra, az MBH szenior ágazati elemzője az év egészére országosan 2–5 százalékos drágulást vár, szemben a 2025-ös, 24 százalékot meghaladó ütemmel. Az ingatlan.com szeptemberi adatai szerint Budapesten 3,3 százalékkal drágultak a használt lakások, a négyzetméterár 1,41 millió forint volt. Békéscsabán 23, Kaposváron 16,5, Szolnokon 16,4 százalékkal nőttek az árak, Szombathelyen 1,1 százalékkal csökkentek. Az MBH szerint az olcsóbb városok gyorsabb drágulása arra utal, hogy Budapest egyre inkább megfizethetőségi korlátokba ütközik.
Vidéken élénkíthet a Wekerle Plusz
A 18–45 évesek otthonteremtését célzó program az MBH szerint főként a kereslet összetételét változtathatja meg: a szűkebb jogosulti kör és a beköltözési kötelezettség a saját célra vásárló fiatalokat helyezi előtérbe a befektetőkkel szemben. Az új lakásokra adott 3 százalékos kamat kedvezőbb, mint a használtakra járó 5 százalékos, ezért a kereslet az új lakások felé tolódhat. Mivel a vevők gyorsabban jelenhetnek meg, mint az átadható lakások, az MBH ebben a szegmensben további árnyomásra számít, amelyet a négyzetméterár-korlát mérsékelhet. Az új építésű kínálat országosan 42, Budapesten csak 16 százaléka felel meg a másfél millió forintos négyzetméterár-korlátnak, a megyei jogú városokban viszont 77, a községekben 83 százaléka.
Az MBH 2026-ra 110–120 ezer, 2027-re 110–115 ezer adásvétellel számol. A lakáshitelezésben az első három negyedévben 2270 milliárd forintnyi új szerződés született, közel kétszer annyi, mint egy éve. 2027-re azonban már csak 1700–1900 milliárd forintnyi új szerződést várnak, és a támogatott hitelek aránya 50 százalék közelébe csökkenhet.
Épülnek a lakások, de késik a válasz
A harmadik negyedévben 3525 lakás kapott használatbavételi engedélyt, 49 százalékkal több, mint egy éve, az első kilenc hónapban összesen 9803 új lakás épült. Az MBH idén mintegy 15 ezer, jövőre közel 18 ezer lakás átadására számít. A fejlesztések időigénye miatt a Wekerle Plusz hatása az átadásokban legkorábban 2028-tól érződhet. A kínálat bővülését a költségek is fékezik: 2015 és 2025 között a hazai lakásépítési költségek több mint két és félszeresükre nőttek, az unióban mintegy 48 százalékkal. Koji László, az ÉVOSZ elnöke az Indexnek azt mondta, hogy elegendő építőipari kapacitást lát, ezért újabb költségrobbanás helyett mérsékelt, bérek hajtotta drágulásra számít.
Aki kimarad a támogatásból, hosszabb ideig maradhat bérlő, ami növelheti az albérletkeresletet. A KSH–ingatlan.com lakbérindex szerint szeptemberben a lakbérek országosan 6, Budapesten 5,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az MBH szerint a budapesti medián lakbér július elején 260 ezer forint volt.