A harmadik negyedévben a vállalati hitelállomány 11,3, a lakossági 21,8 százalékkal nőtt egy év alatt. Mindkettő gyorsabb a visegrádi régió és az Európai Unió átlagánál – közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank (MNB), írja az MTI. A jegybank szerint a háztartások hitelállománya Európában nálunk bővült a leggyorsabban. A bankok viszont arra számítanak, hogy a vállalatok hitelkereslete nem élénkül tovább.
Törékeny élénkülés a vállalati hiteleknél
A vállalati hitelállomány gyorsabban nőtt, mint a visegrádi régióban (9,7 százalék) és az uniós átlagban (4,2 százalék). Az előzetes adatok szerint a kkv-k hitelállománya 10,7 százalékkal bővült egy év alatt. Az MNB szerint a hitelezés éves üteme magas, de a gazdaság alapjai, különösen a magánberuházások, csak lassan javulnak, ezért az élénkülés továbbra is törékeny.
A negyedévben megkötött vállalati hitelszerződések értéke 13 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Kicsit csökkent a támogatott hitelek aránya is, részben azért, mert kevés nagy összegű szerződés született. A másik ok az, hogy a Széchenyi Kártyaprogramban jóval kevesebb hitelt vettek fel, miután nőttek a kamatok. 2026. július 15-től a program likviditási hiteleinek kamata a korábbi fix 3 százalék helyett a háromhavi BUBOR mindenkori szintje, ami a harmadik negyedéves átlag alapján 5,5 százalék. Az Eximbank hiteleinek szerepe egyre kisebb. A Demján Sándor Program konstrukcióinak együttes kerete 900 milliárd forint, amelynek szeptember végére már 92 százalékát lekötötték.
A bankok szerint a vállalatok hitelhez jutásának feltételei nem változtak, és gyakorlatilag már három éve ugyanazok. A felárakat a bankok nettó 20 százaléka emelte. A bankok nettó 32 százaléka élénkülő vállalati keresletet tapasztalt, főként azért, mert az ügyfeleknek több forrás kellett készletek és követelések finanszírozására. A következő fél évben azonban minden hiteltípusnál csökkenő keresletre számítanak.
Az Otthon Start hajtotta a lakossági hitelezést
A háztartások hitelállománya már három éve egyre gyorsabban nő. A növekedés meghaladja a visegrádi országok átlagát (8,6 százalék) és az uniós átlagot (3,4 százalék) is. A jegybank szerint ezt főként a lakáshitelek, azon belül az Otthon Start-szerződések, valamint a személyi kölcsönök magyarázzák. Az új lakossági hitelszerződések értéke egy év alatt másfélszeresére, 1275 milliárd forintra nőtt.
Az Otthon Start programban 2025 szeptembere és 2026 októbere között 66 ezer szerződést kötöttek, összesen 2,3 ezer milliárd forint értékben. A személyi kölcsönökből a harmadik negyedévben 38 százalékkal több új szerződés született értékben, mint egy évvel korábban. Az MNB szerint a személyihitel-adósok kockázata mérsékelt, és a törlesztés nem terheli meg érdemben jobban a jövedelmüket.
Szigorúbb feltételek a Wekerle Pluszban
2026. október 28-tól az Otthon Start helyett a Wekerle Plusz Program lakásvásárlási és -építési hitele érhető el. A jegybank szerint ez várhatóan visszafogja a lakáshitelezést, mert kevesebb lesz a befektetési célú kereslet, és szigorúbb az árazás. A programban felső korhatár van, a korábbi lakástulajdon legfeljebb 50 százalék alatti hányadú lehet, ötéves bentlakási kötelezettség jár vele, használt lakás vásárlásakor pedig 3 helyett 5 százalék a kamat. Az MNB becslése szerint mindez legalább 34 százalékkal csökkentheti a támogatott hitelszerződések számát.
A lakáshitelek átlagos kamata az Otthon Start bevezetésekor jelentősen csökkent, és azóta 3,6–3,8 százalék körül áll. A Wekerle Plusz miatt ez a jövőben nőhet. A piaci lakáshitelek átlagos kamata a negyedév során 6,5-ről 6,3 százalékra csökkent, a referenciakamatok viszont ennél jobban estek. Emiatt a piaci lakáshitelek kamatfelára szeptemberre 1,1 százalékpontra nőtt, miközben 2023 januárja óta átlagosan nulla körül volt. A személyi kölcsönök átlagos kamata a negyedév végén 13,5 százalék volt.
A bankok nettó 36 százaléka gyengülő keresletet tapasztalt a lakáshitelek iránt, a fogyasztási hiteleknél viszont nettó 73 százalékuk élénkülést érzékelt. A következő fél évre egyik hitelfajtánál sem várnak számottevő változást. A jegybank ugyanakkor jelezte, hogy a felmérés válaszait még a 2027-es költségvetés részleteinek ismertetése előtt adták le, így a bankok várakozásaiban az új hitelprogramok még nem szerepelnek.