A nyári leépítések és gyárbezárások ellenére nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon: a KSH adatai szerint május és július között 4,651 millióan dolgoztak, több mint 30 ezerrel többen, mint február és április között. A G7 elemzése szerint a munkaerőpiacot továbbra is felemás trendek jellemzik, sem jelentős javulás, sem összeomlás nem látszik.
A munkaerőpiac állapota a választások óta politikai vita tárgya. Szalai Piroska fideszes képviselő május elején még azzal érvelt, hogy a Fidesz kormányzása alatt jelentősen nőtt a foglalkoztatás és a reálbér. Palóc André, a párt másik képviselője augusztus végén már a tószegi kerékpárgyár és a bonyhádi zománcgyár bezárásával érvelt amellett, hogy az új kormány alatt romlik a helyzet. Orbán Balázs fideszes képviselő szeptemberben a blogján azt írta, a vállalatok először a túlórákat és a műszakokat csökkenthetik, aztán a felvételt fogják vissza, végül leépítenek, és a fiatalok között ismét megjelenhet a munkanélküliség.
Sorozatos bezárások és médiás elbocsátások
Az elmúlt hónapokban több nagyobb leépítést is bejelentettek. Az Electrolux az év végéig leállítja a termelést a jászberényi hűtőgyárban, ami mintegy 600 munkahely megszűnésével jár. Az Accell Hunland tószegi üzemének megszüntetése 400, a WKW győri gyárának bezárása 470, a bonyhádi zománcgyáré 150 állást érint. A diósgyőri Nestlé-csokigyár bezárását júliusban jelentették be, de szeptemberre kiderült, hogy a magyar Vimpex-csoport veszi át, és a termelés 2027-ben is folytatódik.
Nyáron az előző kormánytól gazdaságilag függő cégeknél is jelentős volt a leépítés. A Mediaworks júliusban körülbelül 200 embert küldött el, a Mandinertől és a Megafontól is sokan távoztak, a Bayer Construct-csoporthoz tartozó biharkeresztesi Viastein pedig júniusban jelentett be csoportos létszámleépítést. A Visual Europe Groupnál is bejelentettek leépítést júniusban, a cég állománya azonban júniusról júliusra csak öt fővel csökkent.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiban júniusban és júliusban is megugrás látszik a csoportos létszámleépítések számában. A G7 szerint ez főként a Fidesz-közeli médiacégekhez köthető: a leépítések több mint háromnegyedét mindkét hónapban a közép-magyarországi régióban jelentették be. Az NFSZ január–augusztusi összesítése szerint a feldolgozóipar után (2382 fő) az információs és kommunikációs szektorban bocsátottak el a legtöbb embert csoportos leépítés keretében, összesen 1295 főt.
A foglalkoztatás újra emelkedik
A KSH legfrissebb adatai szerint a foglalkoztatottak száma még elmarad a 2023 végi csúcstól, de a csökkenő trend tavaly év végén megállt, és január óta ismét emelkedik. A foglalkoztatási ráta júliusban 65,9 százalék volt, magasabb, mint 2023 szeptemberében, az elmúlt évek foglalkoztatási csúcsán. Ennek oka a demográfia: 2023 utolsó negyedéve és 2026 második negyedéve között több mint 90 ezer fővel csökkent a munkavállalási korú népesség.
A munkanélküliek száma enyhén, hatezer fővel nőtt, ugyanakkor munkát valamivel gyorsabban lehetett találni: az átlagos keresési idő 13,1 hónapról 12 hónapra rövidült.
Óvatos cégek, célzott toborzás
A vállalatok létszámtervei borúsabbak. A GKI Gazdaságkutató foglalkoztatási indikátora augusztusban a tavaly szeptember óta mért legalacsonyabb szintre esett: a cégek 7 százaléka tervezett létszámbővítést, 13 százaléka pedig csökkentést. Az Eurostat hasonló mutatója szerint utoljára egy évvel ezelőtt voltak ennél borúsabbak a céges tervek. A G7 megjegyzi, hogy ezek a felmérések nem feltétlenül jelzik előre a trendeket: a foglalkoztatás a közelmúltban úgy nőtt, hogy több felmérés is a cégek pesszimizmusáról számolt be.
Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. tulajdonos-ügyvezetője a G7-nek azt írta, hogy a munkaerőpiacot erősen differenciált helyzet jellemzi: egyes cégek kivárnak vagy nem pótolják a távozókat, mások aktívan keresik a nélkülözhetetlen munkaerőt. Szerinte szeptemberben és októberben célzott toborzási hullámok várhatók, minden ágazatra kiterjedő bővítés nem. Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója szerint ősszel a cégek igyekeznek behozni a nyári lemaradást, és a munkavállalók is aktívabbak. Tartós javuláshoz szerinte az export fellendülésére, új, köztük nem autóipari beruházásokra és a belső fogyasztás erősödésére lenne szükség.
„Fontos megjegyezni, hogy továbbra sem csökken érdemben a frissen csődbe ment cégek száma, és a munkanélküliségi mutatók sem javultak érdemben. A csoportos létszámleépítések pedig az elmúlt öt év második legrosszabb eredményét mutatják eddig, az előjelek tehát nem túl biztatók.” – közölte Nógrádi József.
Mihályi Magdolna szerint a stabilizáláshoz a hazai munkaerő-tartalékok jobb bevonására, a mobilitás támogatására, a képzés és az átképzés fejlesztésére, valamint kiszámítható jogi és gazdasági környezetre van szükség.
„Rövidebb távon nem egységes fordulatra, hanem ágazatonként és térségenként eltérő, fokozatos javulásra számítunk.” – írta Mihályi Magdolna.
A legfrissebb foglalkoztatási adatok júliusig tartanak, így a bejelentett bezárások egy része, például a jászberényi Electrolux-gyár év végi leállása, még nem jelenik meg bennük. Nyitott kérdés, hogy a foglalkoztatás bővülése kitart-e, amikor ezek a leépítések ténylegesen végbemennek.
