Az Én Pénzem által bemutatott adatok szerint az intézkedés együttes hatására 2025-ben mintegy 100 milliárd forint többletbevétel folyik be a költségvetésbe. Az emelés részleteiről és hatásairól már megszületett a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók közötti megállapodás, amelynek dokumentumait a napokban írhatják alá.
Növekvő bérek, növekvő terhek
A megállapodás értelmében a minimálbér három év alatt lépcsőzetesen nő: 2025-ben 9%, 2026-ban 13%, majd 2027-ben 14%-os emelés várható. A garantált bérminimum jövőre 7%-kal lesz magasabb. Az emelések hatására a minimálbér utáni nettó fizetés havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimum utáni nettó bér 15 162 forinttal nő.
Ugyanakkor a növekvő bérek jelentős közterhet is maguk után vonnak. A minimálbér teljes közterhe havi 11 160 forinttal emelkedik, míg a garantált bérminimumé 10 602 forinttal. Az összes munkáltatói költség ennek megfelelően 9%-kal, illetve 7%-kal növekszik.
„Ez már egy 50 fős létszámnál is milliós plusz tételt jelent havonta” – mutatott rá Bagdi Lajos, a Niveus tanácsadó cég partnere.
Rejtett adóterhek és további nehézségek
A béremelések mellett a vállalkozásoknak más terhekkel is szembe kell nézniük. A tranzakciós illetéket például a kifizetett bérek után is megemelik, ahogy a cégautóadó is jelentősen nőni fog. A „gazdaságfehérítő lépések” célja az adóelkerülés minimalizálása, ám ezek a kisvállalkozások számára különösen nagy kihívást jelentenek, hiszen sokan a minimálbér vagy a garantált bérminimum után is kényszerülnek közterheket fizetni.”
Valóban nőnek a bérek?
A kormány arra számít, hogy a béremelés és a KSH által kimutatott reálbér-növekedés fellendíti a fogyasztást. Azonban a KSH statisztikái nem tükrözik a valóságot. A legfrissebb adatok szerint 2024 szeptemberében a bruttó átlagkereset 627,4 ezer, míg a nettó átlagkereset 432,2 ezer forint volt, amely 12%-os növekedést mutat az előző évhez képest. Azonban a mediánértékek, amelyek jobban tükrözik az átlagos kereső helyzetét, jóval alacsonyabbak: a bruttó mediánkereset 519,5 ezer, míg a nettó mediánkereset 359,1 ezer forint.
A költségvetés nyertesei és vesztesei
A béremelések eredményeképpen 2025-re az állam mintegy 100 milliárd forintos többletbevételt könyvelhet el. Ez azonban elsősorban a vállalkozásokra ró terhet, amelyek kénytelenek magasabb adókat és illetékeket fizetni. A cikk szerint miközben a gazdaság szereplői küzdenek a megnövekedett költségekkel, a költségvetés „feneketlen bendője” tovább hízik.
Az emelkedő költségek és adóterhek hatása már most érezhető a lakosság körében is, sokan a megtakarításaikat élik fel a megélhetés érdekében.
A bér emelésről korábban pedig itt számoltunk be.
