A SPAR a hibás üzleti döntései miatt veszteséges - olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb elemzésében.
"A napokban nagy sajtónyilvánosságot kapott, hogy a SPAR tulajdonosai panaszt nyújtottak be Magyarország ellen a kormány által 2022-ben bevezetett különadó diszkriminatív mivolta miatt" - írták, hozzátéve, a Nézőpont Intézet gazdaságkutatói elvégezték a három legnagyobb kiskereskedelmi lánc gazdasági értékelését, "annak érdekében, hogy objektíven megítélhetővé váljon valóban kizárólag a különadónak köszönhető-e a SPAR nehéz helyzete".
Az elemzés szerint a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelemi üzletág három legnagyobb szereplője a Lidl, a Tesco és a SPAR. Utóbbi 2018-ban még 523,4 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el, 2022-re pedig már 766,2 milliárd forintra növelte árbevételét, amely öt év alatt 46 százalékos növekedésnek felel meg. Ugyanezen időszakban a legnagyobb hazai kiskereskedelmi üzletláncnak, a Lidlnek az árbevétele több mint kétszeresére növekedett: 445,1 milliárd forintról 973,5 milliárd forintra. A harmadik legnagyobb lánc, a Tesco árbevételének növekedési üteme (16 százalék) szintén messze elmarad a piacvezetőtől.
"Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az árbevétel növekedési üteme alapján nemcsak a SPAR, de a Tesco is alulmaradt a Lidllel szemben, a piaci verseny elvesztését azonban csak a SPAR magyarázta a kormány gazdaságpolitikájával."
Úgy folytatták, hogy a SPAR ügyvezető igazgatójának, Heiszler Gabriellának a nyilatkozata szerint "az iparágban, a hozzánk hasonló kereskedőknél 2-3 százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség".
A vizsgált időszak alatt a SPAR bevételarányos nyereségessége folyamatosan romlott: míg 2018-ban a 3,8 százalékos eredményükkel még a vállalat ügyvezető igazgatójának mércéjét is megugrották, addig 2022-ben -1,7 százalékos eredményükkel már saját elvárásaikat is messze alulteljesítették. Mindeközben versenytársaik pontosan ugyanabban a gazdasági környezetben is teljesítették ezen elvárást: a Lidl esetén a mutató értéke a 2022-es évben 2,6 százalék, míg a Tesco esetén 2,7 százalék volt. Így bizonyosan nem igaz az az állítás, miszerint a SPAR profitabilitásának romlását csak és kizárólag a különadó okozza, hisz az már 2020-ban - a különadó bevezetését megelőzően is ezen iparági elvárt érték alatt volt és 2018 óta folyamatosan romlott.
A Nézőpont Intézet szerint további magyarázatként szolgálhat a tény, miszerint a SPAR esetében 2022-ben az anyag és személyi jellegű ráfordítások között az elábé (eladott áruk beszerzési értéke) aránya mindösszesen 65,2 százalékot tett ki. Ez az érték a Lidl esetén 83,7 százalék, míg a Tesco esetén 73,7 százaléknak bizonyult.
A Lidl és a Tesco tehát a szokásos üzletmenetét arányaiban jóval kevesebb forrásból biztosítja (16,3 illetve 26,3 százalékból). Míg a SPAR minden 3 forintból több mint 1 forintot (34,8 százalék) fordít a mindennapi működésre. Azaz a SPAR-nak túl magasak az egyéb költségei, vagyis a versenytársakhoz képest jóval drágábban üzemelteti kiskereskedelmi hálózatát, ami jól tetten érhető a bevételarányos nyereség romlásában is.
Közölték azt is, hogy a romló profitabilitás ellenére a tulajdonosok a 2018 és 2022 közötti időszakban többször is tudtak tízmilliárdos nagyságrendben osztalékot fizetni: a vizsgált időszak alatt a SPAR tulajdonosai a korábbi években felhalmozott profit terhére több mint 48 milliárd forint osztalékot utaltak külföldre. Ugyanolyan külső adottságok mellett a Lidl 101,5 milliárd forint a Tesco pedig 112,3 milliárd forint osztalék kifizetéséről tudott dönteni 2018-2022 között, amely jól bizonyítja, hogy racionalizált és versenyképes működtetés mellett Magyarország területén lehet profitábilisan vállalkozni.
A Spar és a kormány közötti konfliktus egyik csúcsa az volt, amikor Lázár János nyíltan megfenyegette az üzletláncot. A beszédről és az ügy hátteréről a 24.hu írt bővebben.
