Szombaton, október 31-én véget ér a tavi viharjelzési szezon a Balatonon, a Velencei-tavon és a Tisza-tavon. A HungaroMet Zrt., a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság közös közleményben értékelte az április 1-jén kezdődött időszakot. Az összegzés szerint mindhárom nagy tónál az idei volt a legszárazabb nyár 1901 óta.
Rendkívül száraz és forró nyár volt
A HungaroMet szerint a szezon a szokásosnál 60 százalékkal szárazabb volt, és 1,7–1,9 Celsius-fokkal melegebb. A Balatonnál a nyári csapadék jellemzően csak az 1991–2020-as átlag harmada volt, a keleti medencében csupán 30 százaléka. A Velencei-tónál az átlag negyedénél is kevesebb eső esett. A Balatonhoz a három nyári hónapban összesen 50–70 milliméter csapadék jutott. A keszthelyi medencében ennél több, 80 milliméter fölötti mennyiség esett, Gyenesdiáson 92 milliméter. A szárazságot tovább rontotta, hogy a kevés eső egy része, 15–20 milliméter, egyetlen napon, június 10-én esett le.
A Balaton környékén ez volt a második legmelegebb nyár a mérések kezdete óta, csak 2024-ben volt melegebb. A nyári átlaghőmérséklet Siófokon 24,8, Keszthelyen 23,6 fok volt. A Balatonnál mérési ponttól függően 10–15 napon érte el vagy haladta meg a hőmérséklet a 35 fokot, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál 16-16 napon. Ezek többsége augusztusra esett. A hőhullámok közül az augusztus eleji volt a legerősebb: 4-én és 5-én 39–40 fokot mértek, a térség legmagasabb értéke Balatonedericsen 40,1 fok volt.
Nyolc erős vihar érte idén a Balatont
A szezon első hat hónapjában a Balaton keleti medencéjében 3 százalékkal fújt erősebben a szél a sokéves átlagnál, a nyugati medencében 6,5 százalékkal gyengébben. A havi átlagos szélsebesség alapján április volt a legszelesebb, utána május és július következett. A tavat nyolc olyan vihar érte, amelyben a széllökések meghaladták az óránkénti 90 kilométert: három májusban, kettő júliusban, egy-egy pedig augusztusban, szeptemberben és októberben. A legerősebb május 27-én egy heves zivatarlánccal érkezett. Siófok térségében 104 kilométer/órás széllökést mértek, és a tó fölött vízpára-függöny is látszott. A középső medencében, Balatonszemesnél is elérte a szél az óránkénti 100 kilométert.
A Balatonon az első- és másodfokú viharjelzés együtt a szezon 36–37 százalékában volt érvényben, a Velencei-tónál 25,7 százalékában. A másodfokú riasztás aránya a Balatonon 9,9–11,4 százalék, a Velencei-tónál 5,1 százalék volt. Ezzel az idei szezon a Balatonon a 2005 óta eltelt évek közül az öt közé tartozik, amikor a legrövidebb ideig volt érvényben másodfokú figyelmeztetés. A Tisza-tónál kellett a legkevesebb ideig viharjelzés: elsőfokú kevesebb mint 1000 órán át volt érvényben, a másodfokú pedig az időszak alig 2,5 százalékában. A BM OKF közölte, hogy karbantartás után 2026 nyarán ismét működik a Fertő-tavi viharjelző rendszer magyarországi, fertőrákosi végpontja. A Balaton középső és nyugati medencéjében, valamint a Velencei-tónál több állomáson akkumulátort cseréltek, hogy áramkimaradáskor is működjenek. A riasztásokat a katasztrófavédelem ingyenes TAVIHAR alkalmazásában és honlapján lehetett követni, az időjárást a HungaroMet Meteora alkalmazásában és a HungaroMet tavakról szóló oldalán.
250 embert mentettek ki a vízből
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a rendőrőrsökön közel hatvanan teljesítettek szolgálatot a vízen 30 szolgálati kishajóval, és a rendőrség egész nyáron folyamatosan jelen volt a vízen. Leggyakrabban a fürdőeszközöket használóknál, a szörfösöknél, a vitorlázóknál és az elektromos vízijárművel közlekedőknél kellett intézkedni vagy menteni. A szezonban 148 esetben összesen 250 fürdőzőt vagy vízi közlekedőt mentettek ki a vízből. Április 1. és október 31. között öten fulladtak a Balatonba, halálos vízi közlekedési baleset nem történt.
