A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő állítása szerint Oroszország a fizetésképtelenség küszöbén áll az országgal szemben foganatosított nemzetközi szankciók és a bevezetett kereskedelmi korlátozások következtében. Jól jelzi ezt Putyin elnök nemrég kiadott rendelete, mely szerint a külföldi hitelezőkkel szemben fennálló devizaadósságot nem az adott devizában, hanem rubelben fizetik vissza.
A Fitch mellett a Moody’s hitelminősítő is csődközeli besorolással látta el Oroszországot. Ezek tükrében kérdéses, hogy Oroszország mennyire lesz hajlandó adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítésére.
A Moody’s szerint a nagy, állami tulajdonú orosz bankok – köztük a jegybank – lekapcsolása a globális pénzügyi rendszerről jelentős mértékben megnehezítette részvételüket a nemzetközi tranzakciókban. Hozzáférésük korlátozottá vált a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózathoz.
Az ukrajnai inváziót követő nyugati szankcióáradat pillanatokon belül megroppanthatja az orosz gazdaságot. A nemzetközi befektetők menekülnek orosz befektetéseikből, a rubel drasztikusan leértékelődött a dollárral szemben. Az ukrajnai invázió előtt egy amerikai dollár hozzávetőlegesen 83 rubelt ért.
A szomszédos ország lerohanása, illetve az ezt követő büntetőintézkedések hatására március 7-re 139 egységig zuhant az orosz fizetőeszköz értéke, majd mostanára némi korrekciót követően 119 körüli értékre erősödött vissza. Ez azonban még így is mintegy 43 százalékos értékvesztés két hét leforgása alatt. Az orosz infláció elérheti a 15-17 százalékot a GDP 5-7 százalékos idei zuhanása mellett.
Oroszország államadóssága kifejezetten alacsony, hozzávetőlegesen a GDP 20 százaléka körül mozog. Az orosz deviza- és aranytartalékok történelmi csúcson állnak, január közepén 638 milliárd dollárt tettek ki az orosz központi bank kimutatása szerint. Ez a hatalmas összeg egy bizonyos ideig segíthet felfogni a gazdaság zuhanását, még ha a nyugati olajexport megszűnése nagyon húsbavágó lesz az ország számára.
A devizabevételek kétharmadát az olaj- és gázkivitel adja, ezek kiesése megroppanthatja az orosz gazdaságot. Persze, még kérdéses, hogy mi lesz a gázexport sorsa. Elképzelhető, hogy az orosz gáz továbbra is áramolni fog Európába, hiszen nehezen, illetve csak sokkal magasabb beszerzési áron lenne helyettesíthető az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzésével. A földgáz világpiaci ára az egekben van, mindez nagyon jelentős költségvetési bevételt generálhat Moszkva számára a jövőben is.
Az orosz import mintegy 30 százaléka a világ legfejlettebb nyugati gazdaságait, illetve Japánt tömörítő G7-országcsoportból származik. Egyes elemzők szerint a chipgyártásban és a számítógépgyártásban Oroszország továbbra is teljes mértékben az amerikai alkatrészektől függ.
A repülőgépek pótalkatrészeit is importból szerzik be. Ha ezek szállítását leállítják, a külföldön gyártott eszközök nem jutnak majd el Oroszországba. Ha ezek beszerzése tartósan meghiúsulna, az nagyon érzékenyen érintené az orosz társadalmat is.
