A legfrissebb Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a teljes munkaidős alkalmazottak kereseti helyzete jelentős változásokon ment keresztül az utolsó öt évben. A 2019 és 2023 közötti időszak során a kereseti kategóriák közötti arányok jelentős átrendeződést mutatnak. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb megállapításokat és azok összefüggéseit - közölte a 24.hu.
Az adatok alapján a bruttó átlagkereset 250 ezer forint alatti kategóriájának aránya jelentősen csökkent az öt év alatt, majdnem az ötödére. Ezzel szemben a 205 és 450 ezer forint közötti keresetűek aránya kissé emelkedett. A 450 és 650 ezer forint közötti kereseti sávokban dolgozók száma több mint duplázódott, míg a 650 ezer és 1 millió forint közötti keresetűeké megtriplázódott. Az 1 millió forint feletti keresetűek aránya is háromszorosára nőtt.
Ez a változás összefügg a minimálbér és az átlagkereset jelentős emelkedésével: a minimálbér 79 százalékkal, a bérminimum 67 százalékkal, míg az átlagkereset 60 százalékkal nőtt az öt év alatt. 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér jelentősen alatta volt az alacsony kereseti sávnak, míg 2023 januárjában a bruttó minimálbér már majdnem elérte, sőt, a decemberi emeléssel meg is haladta azt.
A KSH adatai szerint 2023-ban 3 millió 189 ezer fő állt teljes munkaidőben alkalmazásban. 2023-ra a havi 250 ezer forintnál kevesebbet keresők és az 1 millió forint feletti keresetűek aránya hasonló lett, mindkettő körülbelül 300 ezer fő. A legtöbben, mintegy 1,3 millióan (40,5 százalék) a havi bruttó 250 és 450 ezer forint között kerestek, míg a második legnagyobb csoport a 450 és 650 ezer forint közötti keresetűek volt, több mint 800 ezer fővel. A 650 ezer és 1 millió forint közötti keresetűek száma közel félmillió volt.
Az átlagkereset 2023-ban 589 114 forint volt, amely a 650 ezer forintos kategóriához áll a legközelebb. A KSH adatai alapján több mint háromnegyedének a keresete nem érte el az átlagkereset szintjét, így a teljes munkaidős alkalmazottak közül 2,4 millióan kevesebbet kereshettek a nemzetgazdasági átlagkeresetnél.
A Telex decemberi jelentése alapján a 2022-es adatok szerint a keresők több mint 25 százaléka volt az átlagkereset felett, ami azt jelzi, hogy az átlagkereset magasabb értékeinek köszönhetően négyből három magyar dolgozó keresete alatta maradt az átlagos megélhetési szintnek.
A KSH által megadott adatok szerint 2023-ban az egy főre jutó átlagos megélhetési költségek nettó 310,6 ezer forintot tettek ki egy egyszemélyes háztartásban, ami bruttó 467 ezer forintos havi keresetet igényelt. Az egygyermekes felnőtteknek havi nettó 335 ezer forintra volt szükségük, amely bruttó 470 ezer forintos keresetből volt biztosítható. Két felnőtt és egy gyermek esetén nettó 520 ezer forint, bruttó 750 ezer forint volt szükséges, míg két felnőtt és két gyermek esetén ez közel nettó 593 ezer forint, bruttó 800 ezer forint volt.
A jelentések alapján a teljes munkaidős alkalmazottak közel felének, mintegy 1,6 millió dolgozónak a keresete bruttó 450 ezer forint alatt volt, amely valószínűleg csak szűkös megélhetésre volt elegendő. Az egyedülálló dolgozók számára a bruttó 450 ezer forint nem volt elegendő az átlagos megélhetéshez, míg a bruttó 250 ezer forintból élő egyedülállók számára még a szűkös megélhetés sem volt biztosítva.
A párok, akik fejenként havi bruttó 450 ezer forintot kerestek, egy vagy két gyermek mellett elérhették az átlagos megélhetést, de ennél kevesebb keresettel már szűkös megélhetésre voltak képesek. A bruttó 250 ezer forintos keresetű párok számára, különösen ha mindkét szülő ennyit keresett, a megélhetés biztosítása gyakorlatilag lehetetlen volt.
