Az immár két hete dúló orosz-ukrán háború, és az ennek következtében létrehozott szankciók miatt már nemcsak a magyar piacot érinti a válság, egész Európában új lehetőségeket keresnek a cégek. A folyamatot a szigorú nyugat-európai vállalati struktúra és a személyes találkozók hiánya is megnehezíti.
Ráadásul kijelenthető, hogy vége az uniós-orosz kereskedelemnek. Magyarországon 200 és 300 közé tehető azoknak a cégeknek a száma, amelyek több milliárdos éves forgalmat bonyolítanak le és export vagy import tevékenységet folytatnak az oroszokkal.
Hazánk exportja és importja nagyságrendileg kétezer milliárd dollárra tehető éves szinten orosz viszonylatban. Az import döntő többsége az olaj és a gáz, míg Magyarország járműveket, vonatalkatrészeket, optikai rendszereket és egészségügyi rendszereket is szállított mostanáig az oroszoknak.
A jelenlegi helyzet megközelítőleg 100 ezer család megélhetését veszélyezteti. Az embargó miatt ezeknek a cégeknek új lehetséges vevőket és beszerzési forrásokat kell találniuk, ami időbe telik. Első körben szét kell nézni Európában és tudatos módszerekkel kell keresni azokat a potenciális partnereket, akik akár vevőként, akár eladóként szóba jöhetnek.
Ugyanakkor a helyzetet bonyolítja, hogy az Oroszország ellen kivetett szankciók az összes többi EU-tagállamra is hatással vannak, ezekben az országokban is új utakat keresnek a cégek, ami egy éles versenyhelyzetet teremt a nemzetközi piacon.
A pandémia előtt kiállításokon, expókon próbálták a kapcsolataikat építeni a vállalkozók, de a járvány miatt ez még mindig akadozik, az interneten pedig rendkívül komoly idő- és energiabefektetés pótolni a lemaradást.
Ráadásul a legtöbb vállalkozás több éves fennállása során beleszokott a meglévő ügyfelek nyújtotta biztonságos kényelembe, nem fektettek hangsúlyt az új területek, kapcsolatok feltérképezésére, megszerzésére.
