A nők elleni erőszak visszaszorítását célzó intézkedéscsomagot jelentett be csütörtökön Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-videóban. A tervek között szerepel a távoltartás szigorítása, a szívhangrendelet módosítása és az esemény utáni tabletta vénykötelességének megszüntetése, emellett a Tisza-frakció kezdeményezi az Országgyűlésnél az Isztambuli Egyezmény ratifikálását.
A kormányfő a videóban azt hangsúlyozta, hogy a magyar állam eddig nem lépett, miközben a nők csendben szenvedtek. Az elmúlt évek politikai megszólalásaira is utalt.
„Azt hallgattuk az elmúlt években eddig, hogy a nők helye a konyhában van, hogy a közélet nem nőknek való, hogy a volt miniszterelnök nem foglalkozik nőügyekkel. Mintha a magyar nők másodrendű állampolgárok volnának” – mondta Magyar Péter.
Szigorúbb büntetőjogi védelem és változó egészségügyi szabályok
A bejelentés szerint a kormány szigorítaná a távoltartást, és külön bűncselekményként nevesítené az intim felvételekkel való visszaélést. A szexuális önrendelkezés védelmét is erősítenék: a szabályozás egyértelművé tenné, hogy szexuális cselekmény kizárólag a másik fél önkéntes beleegyezésével történhet. A kapcsolati erőszak áldozatai a büntetőeljárás során különleges bánásmódot kapnának.
Magyar Péter szerint a nők méltóságát az egészségügyben is tiszteletben kell tartani, ezért javaslatot tesznek a szívhangrendelet módosítására. Az új szabályok alapján minden nő – megfelelő orvosi tájékoztatás és segítség után – maga dönthetné el, él-e a lehetőséggel. A várandós nőknek járó támogatásokat összehangolnák, és könnyebben elérhetővé tennék.
Eltörölnék az esemény utáni tabletta vénykötelességét is, hogy a sürgősségi fogamzásgátláshoz minden nő időben hozzájuthasson. A menstruációs szegénység ellen külön csomagot indítanak, amely a rászoruló nőknek és lányoknak segítene a szükséges termékek beszerzésében.
Az aláírt, de soha nem ratifikált egyezmény
A videóban utolsóként említett lépés az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának kezdeményezése. Az Európa Tanács egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását szolgálja, konkrét kötelezettségeket ír elő a csatlakozó államoknak, célja pedig az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése. A dokumentum kimondja, hogy az ilyen erőszak nem magánügy, és bűncselekménynek minősíti egyebek mellett a kényszerházasságot, a fenyegető zaklatást, a kényszerabortuszt és a kényszersterilizálást. Az egyezmény a nők elleni erőszakot emberi jogi jogsértésnek és a diszkrimináció egyik formájának tekinti, így az államok felelősségre vonhatók, ha nem lépnek fel ellene megfelelően.
A Fidesz-kormány 2014-ben aláírta az egyezményt, de nem ratifikálta. 2020 májusában az Országgyűlés elfogadta az egyezményt elutasító határozatot, amelyet a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezett; több képviselő tiltakozott a döntés ellen. A KDNP politikusai „romboló genderszemléletre” és az illegális migrációra hivatkoztak, és azzal érveltek, hogy a ratifikáció szükségtelen, mert a magyar jogrendszer már most is kellően szigorú, és mindent megtesz a nők védelméért.
A nőjogi szervezetek az elmúlt években többször kezdeményeztek egyeztetést a kormánnyal, és törvénymódosítási javaslatokat, szakpolitikai csomagokat, valamint jogszabálytervezetekhez fűzött véleményeket is benyújtottak, ezekre azonban ritkán érkezett érdemi válasz, és több esetben a javaslataikkal ellentétes jogi megoldásokat fogadtak el. Az Igazságügyi Minisztérium október 29-én a távoltartásról és a nők elleni erőszak felszámolásáról tárgyalt többek között a NANE Egyesület, a PATENT Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség delegációjával.
