Egyre több gyereknél jelentkeznek mentális zavarok, az állami ellátásban viszont a szükségesnél jóval kevesebb gyermekpszichiáter dolgozik. Erről beszélt szerdán Menczel Boglárka, a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézet Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának vezető főorvosa a gyermekvédelmi rendszer válságát vizsgáló parlamenti bizottság ülésén. A testület ugyanezen az ülésen arról is döntött, hogy az örökbefogadás rendszeréről Novák Katalin volt köztársasági elnököt is meghallgatja.
A főorvos tapasztalatai szerint a gyermekpszichiátriai osztályokon folyamatosan nő a mentális sürgősségi esetek száma. Hozzátette: a legtöbb budapesti szakellátónál a várakozási idő megközelíti vagy meg is haladja az egy évet.
„Egyértelmű, hogy gyermekkorban egyre gyakoribbak a mentális zavarok, és ez egy jelentős kihívás napjainkban.” – mondta Menczel Boglárka.
Menczel Boglárka szerint az országban körülbelül 200–220 regisztrált orvos rendelkezik gyermekpszichiátriai szakvizsgával és működési engedéllyel, közülük azonban csak nagyjából ötvenen dolgoznak az állami ellátásban, holott az ideális minimum 200 körüli létszám volna. Példaként említette, hogy a teljes Dunántúl gyermekpszichiátriai ellátását két osztály fedi le. A főorvos ugyanakkor kedvező változásról is beszámolt: a társadalom egyre tudatosabban viszonyul a mentális egészséghez, a megbélyegzés valamelyest gyengül, így az érintettek korábban kérnek segítséget és hamarabb jutnak el a szakellátásba.
Bent maradnak a gyerekek, mert nincs aki hazavigye őket
Új jelenségként írta le a szociális indok miatt fenntartott kórházi ellátást, amellyel az elmúlt 5–10 évben nem találkoztak. Elmondása szerint lassan két éve folyamatosan van az osztályukon olyan gyerek, akit nem az egészségi állapota miatt kell ott tartani, hanem azért, mert „nincs hova hazavinni, nincs, aki hazavigye”. Egy autista kisfiú 421 napot töltött így az osztályon. A főorvos szerint ilyenkor a gyerek és a környezetében lévők is traumát szenvednek el, hiszen látják, hogy valami rossz történik vele, tudják, mire volna szükség, mégis a „teljes tehetetlenség állapotában” kísérik végig a helyzetet. Hangsúlyozta: ezek a gyerekek mindannyian okkal kerültek gyermekpszichiátriai osztályra.
Menczel Boglárka megjegyezte, hogy olykor úgy érzik, a szülők „mint egy ruhadarabot”, amelyet már kinőttek, félreteszik a gyereket, ennek pedig nincs semmilyen következménye. Kiemelte: egyetlen gyerek sem kerül ki tökéletes pszichés állapotban a családjából, ezért a gyermekvédelmi szakellátásba kerüléskor elengedhetetlen a lelkiállapotuk felmérése, utána pedig meg kell kapniuk a szükséges ellátást.
A digitális tér tovább növeli a mentális betegségek kockázatát
A bizottság a digitális világ gyerekekre gyakorolt hatásáról is meghallgatott szakértőket. Pöltl Ákos családbiztonsági és digitális gyermekvédelmi szakértő szerint fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy minden új és jónak tűnő technológiát azonnal bevezetnek. Fontosnak nevezte a család és az iskola együttműködését, a szülők szakmai támogatását, valamint megkerülhetetlennek tartja az arányos állami szabályozást.
„A gyerekek nem kísérleti eszközök, és a magyar családok (…) nem kísérleti laboratóriumok.” – mondta Pöltl Ákos.
Szász Máté neurobiológus, sport- és prevenciós diagnosztikai szakértő kutatásokra hivatkozva arról beszélt, hogy ha egy fiatal naponta öt óránál többet tölt a közösségi médiában, a serdülőkori depresszió kockázata csaknem háromszorosára emelkedik. Szerinte a felhasználók 40 százaléka úgy érzi, hogy az ő élete sokkal rosszabb a többiekénél: a fiatalok másokat vonzóbbnak és sikeresebbnek látnak, ez pedig rontja az önértékelésüket és a saját testükkel való elégedettségüket.
Novák Katalint is meghallgatnák az örökbefogadás rendszerének ügyében
A testület az ülésen együttműködési kötelezettségek megállapításáról is határozott. Az örökbefogadás rendszerének és működésének megismerése érdekében meg kívánja hallgatni Novák Katalin volt köztársasági elnököt, aki korábban család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár, majd családokért felelős tárca nélküli miniszter volt. A bizottság elé idéznék Koncz Zsófia volt családokért felelős államtitkárt, valamint Kardosné Gyurkó Katalint, a gyermekvédelmi nevelőszülői rendszerrel és az örökbefogadással kapcsolatos koordinációért felelős egykori miniszterelnöki biztost is.
