Nyílt levélben fordult Ruff Bálint miniszterhez Vona Gábor, a Második Reformkor Párt (2RK) elnöke az ügynökakták nyilvánosságra hozatala körüli botrány miatt. Négy kérdésben arra vár választ, érte-e politikai nyomás az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) munkatársait, és ki felel a vitatott döntésekért.
A levél azután született, hogy a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) kedden azt közölte: „politikai nyomásra, a Tisza Párt választási ígéretének teljesítése érdekében kerülhetett sor az állambiztonsági iratok gyorsított nyilvánosságra hozatalára”. Vona Gábor levelében azt írta, hogy a miniszterelnök hétfőn nem zárta ki, hogy hivatali munkatársak politikai érdekből, szándékosan hibáztak, hogy ártsanak a kormánynak. „Két állítás, és bármelyik is igaz, az borzalmas” – fogalmazott – írja az Index.
„Azon néhány politikus közé tartozom, akik az elmúlt ciklusokban a legtöbbször és következetesen követelték a kérdésben a tisztázást. Mit mondjak, nem így képzeltem... Sajnos ez is olyan »magyarosra« sikerült. Se igazságtétel, se tisztánlátás, se katarzis, se megbékélés, se tanulság. Csak káosz és egymásra mutogatás. Ez szégyen. És az önök szégyene” – írta Vona Gábor.
Négy kérdés a miniszterhez
Vona Gábor azt kérdezi, helyeztek-e a szakmai munkát veszélyeztető nyomást az ÁBTL munkatársaira, és ha igen, jelezték-e nekik, hogy problémák lehetnek a közzétett adatokkal. Arra is választ vár, hogy ha voltak ilyen jelzések, ki döntött úgy, hogy ezek ellenére meg kell történnie a nyilvánosságra hozatalnak. Végül azt kérdezi, milyen jelentések vagy információk alapján gyanít belső szabotázst a kormányfő, vagy csak hirtelen felindulásból mondta-e ezt. A levelet azzal zárta, hogy az ügynökaktákat kellett volna megnyitni és a Kádár-rendszert lezárni, de szerinte éppen az ellenkezője történt.
A november 4-én indult Nyitott Akták oldalon több tízezer állambiztonsági hálózati személy mellett olyan emberek adatai is megjelentek, akiket soha nem szerveztek be, vagy akiket megfigyeltek. A hiba akkor derült ki, amikor Lezsák Sándor, az MDF alapítója is szerepelt az oldalon. Az ÁBTL szerint Lezsák neve informatikai hiba miatt jelent meg hálózati személyként, mert a mágnesszalagokon megfigyeltként szerepelt, és a levéltár szerint 164 hasonló eset lehetett. Magyar Péter nyilvánosan bocsánatot kért Lezsák Sándortól. Hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság ülésén Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL vezetője benyújtotta a lemondását. A határozatképtelenség miatt a hivatalos meghallgatás két percig tartott, ezután kötetlen beszélgetésben válaszolt a kérdésekre.
