A hazai magánegészségügy túlságosan szétaprózódott, és a piac konszolidációja elkerülhetetlenné válhat. Ezt mondták a magánklinikák és praxisok vezetői a Magánegészségügyi Summiton. A szektor szereplői szerint a szakemberhiány és a lakosság korlátozott fizetőképessége lassítja a növekedést, a kormány pedig egy olyan hatóságot tervez, amely a magánszolgáltatókat is ellenőrizné.
Lancz Róbert, a Doktor24 Csoport és a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint a magánszektor ugyanazzal a gonddal küzd, mint az állami ellátórendszer: túl sok intézmény osztozik a piacon, és ezek nem tudnak hatékonyan működni. Úgy látja, Budapest sem bír el ennyi magánkórházat. Hartman Gábor, a Duna Medical Center (DMC) orvosigazgatója szerint becsléseik alapján mintegy 48 ezer magán-egészségügyi szolgáltató működik az országban. Az orvosigazgató azt is elmondta, hogy a protézisműtétek 18 százalékát és a hazai szülések hét százalékát már magánintézményekben végzik. Összehasonlításként az állami rendszerben évente kétmillió fekvőbeteg-ellátás és 46 millió szakrendelői orvos-beteg találkozás történik.
A szolgáltatók helyzete eltérő. A Doktor24-nél októberig 17–18 százalékkal nőtt a járóbeteg-forgalom, és a fekvőbeteg-ellátás is gyorsan bővült. Lancz Róbert szerint azonban a PRIMUS tagjainál sok helyen nincs hasonló növekedés. A vállalati egészségügyben és a biztosítói szolgáltatásokban élénkülés látszik, mert egyre több munkáltató vásárol vizsgálati csomagot a dolgozóinak. A lakossági kereslet viszont korlátozott, és nagy a különbség a főváros és a vidék között. Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezetője szerint náluk visszaesett a fizetőképes kereslet, az árbevételük mégis nőtt. A DMC a török tulajdonostól való megválás után a korábbi forgalmát tudta tartani, de növekedést nem ért el. Vállalati üzletága nincs, a szülészeti osztálya viszont jól teljesít.
Szankciókat és közös háttérfeladatokat javasolnak
Papik Kornél a szereplők nagy számát tartja a piac egyik legsúlyosabb problémájának. Szerinte szabályozási változás kellene ahhoz, hogy a rosszul működő szolgáltatókat szankcionálni, akár a piacról is kiszorítani lehessen. A konferencián az is elhangzott, hogy a betegbiztonság terén nem lehet különbség az állami és a magánellátás között. Lancz Róbert szerint a szolgáltatások már most drágák, és várhatóan tovább drágulnak, ezért az orvosokkal kötött megállapodásokat is újra kell gondolni.
Hozzátette, hogy a magánellátásban az elégedetlen beteg könnyen másik intézményt választ. A PRIMUS egy tízpontos chartát is kidolgozott a betegközpontú és átlátható működésért, és az elnök szerint minél több szolgáltatónak kellene csatlakoznia. Kóka János, a Doktor24 alapítója azt javasolta, hogy a magánszolgáltatók bizonyos feladatokat közösen lássanak el. Így nem kellene minden intézménynek saját operatív vezetőt és marketingest alkalmaznia, és az eszközbeszerzést is össze lehetne hangolni. Kirschner András, a Swiss Medical ügyvezető igazgatója nem támogatta az ötletet.
Brit mintájú hatóság ellenőrizné a szektort
Novák Katalin volt köztársasági elnök, a szegedi Aranyklinika tulajdonosa elmondta, hogy szülei egy panelház babakocsitárolójában nyitották meg a rendelőt, amely ma hatvan szakterületen, 120 orvossal működik. A klinikát egy éve vezeti. Az egységes felügyeletet és a közös minőségi követelményeket fontosnak nevezte. Ezzel arra a kormányzati tervre reagált, amely brit mintára az állami és a magánszolgáltatókat egyaránt ellenőrző szervezetet hozna létre. Az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságról először Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter beszélt az Egyensúly Intézet konferenciáján. A tervek szerint a hatóság 2027. január 1-jén kezdheti meg a működését. Novák Katalin szerint a bevezetést nem szabad elsietni. Felidézte, hogy az Egyesült Királyságban öt évbe telt, mire a szolgáltatók felkészültek a minőségi elvárásokra. Mózer Attila, a Szent Magdolna Magánkórház ügyvezető tulajdonosa szerint a hatóságnak szektorsemlegesnek kell lennie, Novák Katalin pedig a költséghatékony működést tartja fontosnak.
Harminc éve alulfinanszírozott az egészségügy
Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense szerint Magyarország az elmúlt három évtizedben tartósan alulfinanszírozta az oktatást, a kutatást és az egészségügyet, pedig az ENSZ besorolása szerint a magas jövedelmű országok közé tartozik. Az Eurostat adataira hivatkozva elmondta, hogy az ország az elmúlt években a GDP 4,9 százalékát költötte egészségügyre, miközben az uniós átlag 7,5, a cseh arány pedig 9 százalék volt. A 2027-es költségvetésben sem látja azt a fordulatot, amelyre számított. Szerinte a sikeres országok ugyanazokra a területekre költenek következetesen.
„humán tőke, humán tőke, humán tőke, infrastruktúra” – mondta Pogátsa Zoltán.
