Hivatala már 2012-ben jelentést készített a bicskei gyermekotthonban történt szexuális bántalmazásról, és az eltussolási kísérletekről is tudott – erről beszélt pénteken Szabó Máté, az alapvető jogok korábbi biztosa a kegyelmi botrány felelőseit kereső parlamenti vizsgálóbizottság előtt. Ugyanezen az ülésen a testület Vásárhelyi János volt igazgató 2016-os állami kitüntetésének hátterét is firtatta.
Balog és Polt is tudott a jelentésről, mégsem volt érdemi visszhangja
Az ombudsmani hivatal 2012-ben kezdett vizsgálódni az intézmény dolgozóinak bejelentése nyomán. Szabó Máté szerint a jelentésből egyértelművé vált a bántalmazás ténye és az is, hogy az otthon vezetői a gyerekek és a munkatársak elhallgattatásával próbálták elfedni a történteket. A volt biztos ugyanakkor hangsúlyozta: nem magát a tényállást vizsgálták, hanem azt, hogy a rendőrség és az ügyészség megfelelően bánt-e a gyerekekkel a 2011-ben indított nyomozás során.
Elmondása szerint a hivatal az ő megbízatása előtt, alatt és után is rendszeresen foglalkozott a gyermekjogok érvényesülésével, kiemelt területként kezelte azt. A vizsgálatok során pedig számos intézményben találkoztak abúzussal. A súlyos hiányosságokat feltáró jelentést egyebek mellett Balog Zoltán akkori emberi erőforrás miniszternek és Polt Péter legfőbb ügyésznek is megküldte, ám érdemi visszhangot nem tapasztalt.
Vásárhelyiről kitüntetése előtt több negatív visszajelzés is érkezett
A bizottság meghallgatta Klötzl Juditot, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi osztályvezetőjét, Balog Zoltán egykori protokollfőnökét is. Őt Vásárhelyi János 2016-os állami elismeréséről kérdezték. Klötzl Judit szerint a kitüntetések odaítélése hosszú, több lépcsős eljárás volt, amelyben a Miniszterelnökség kitüntetési osztálya érdeklődhetett a rendőrségnél, folyik-e büntetőeljárás a jelölt ellen – Vásárhelyivel szemben viszont akkor éppen nem volt ilyen.
A volt osztályvezető úgy fogalmazott: az előterjesztéseket érdemben elbíráló kitüntetési bizottságnak és az ágazati államtitkárságnak kellett volna kiszűrnie az arra méltatlanokat, ez azonban elmaradt. Hozzátette, hogy az előterjesztéshez csatolt életrajzban sem akadt meg senkinek a szeme semmin.
„Pedig volt előtte bőven jelzés arra vonatkozóan, hogy ez az ember nem érdemes a kitüntetésre.” – mondta Klötzl Judit.
A testület pénteken arról is határozott, hogy kezdeményezi a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság azon nyomozóinak és beosztottjainak meghallgatását, akik részt vettek a 2011-ben indult, egy évvel később lezárt nyomozásban. Az ülés után Schummer Orsolya, a bizottság Tisza párti elnöke az újságírók előtt jelezte: bár korábban úgy döntöttek, hogy nem hallgatják meg Semjén Zsoltot, a kitüntetési bizottság akkori elnökét, reméli, hogy a tagok az elhangzottak fényében felülvizsgálják ezt a döntést.
A vizsgálóbizottságot a Tisza Párt kezdeményezte. Azt kívánja feltárni, hogyan zajlott a bicskei ügyben a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése és az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, illetve milyen politikai és lobbikapcsolatok vezettek oda, hogy Kónya Endre kegyelmet kaphatott.
Novák Katalin 2023-ban adott kegyelmet Kónya Endrének, aki Vásárhelyi János bűntársaként állt bíróság előtt. Az egykori igazgatót kiskorú gondozottak szexuális bántalmazásáért nyolc év fegyházra ítélték, helyettesét, Kónya Endrét pedig 2021-ben három év négy hónap börtönre, mert a bántalmazott gyerekek megfenyegetésével és lelki nyomás alá helyezésével próbálta eltussolni a bűncselekményeket.
