Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Kúria 2022-es jogegységi határozatát, amely szerint a kisebb kárt okozó falfirkálás is bűncselekménynek minősült, függetlenül attól, milyen üzenetet hordozott a felirat. Az AB szerint a bíróságoknak azt is mérlegelniük kell, hogy egy falfirka a véleménynyilvánítás alkotmányosan védett körébe tartozik-e – írja a HVG nyomán a 444.
A korábbi határozatot Polt Péter akkori legfőbb ügyész kezdeményezésére, Varga Zs. András kúriai elnök vezetésével hozták meg. A Kúria kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem jogosít fel mások tulajdonának megrongálására. Rongálásnak minősülhet az is, ha valaki villamosmegálló üvegére, üzlet redőnyére, köztéri padra vagy reklámtáblára fest vagy ír. A Kúria szerint mindegy, mi kerül a felületre és milyen céllal: már a felirat vagy az ábra elhelyezése is megalapozhatja a rongálás súlyosabban büntetendő esetét, és a politikai vélemény kifejezésének szándéka sem mentesít a felelősség alól.
„alapjoggyakorlásra hivatkozás önkényt nem igazolhat” – fogalmazott a Kúria.
Ez a jogértelmezés 2022-től kötelező volt a bíróságok számára. 2023-ban az összes akkori ellenzéki parlamenti párt, a DK, az MSZP, a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd alkotmányjogi panaszt nyújtott be ellene, mert szerintük a falfirka a politikai véleménynyilvánítás eszköze is lehet. A panasz csak most került az Alkotmánybíróság elé.
Egyik jog sem élvez automatikusan elsőbbséget
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem jogosít fel mások tulajdonának megrongálására, de a tulajdon védelme sem élvezhet minden esetben elsőbbséget a véleménynyilvánítással szemben. A bíróságoknak ezért azt is vizsgálniuk kell, milyen üzenetet hordoz egy falfirka. A Kúria határozata ezt kizárta, a bírák csak azt nézhették, történt-e rongálás. Az AB szerint ez ellentétes az alapjogok védelmével, mert nem engedi, hogy a bíróságok az egyes ügyek körülményeit mérlegelve döntsenek a tulajdonhoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága közötti konfliktusról.
