Továbbra is letartóztatásban marad Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke: a Fővárosi Törvényszék másodfokon helybenhagyta a nyomozási bíró korábbi döntését. A bíróság sajtóosztálya csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében tudatta, hogy a védői fellebbezések nem jártak sikerrel.
Az első és a második Orbán-kormány gazdasági miniszterét és két társát a Budai Központi Kerületi Bíróság október 23-án vette őrizetbe egy hónapos időtartamra. Az egykori jegybankelnököt jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítják. Az elsőfokú bíróság szökés, elrejtőzés, az eljárás befolyásolása és a bűnismétlés veszélyével indokolta a kényszerintézkedést, a védők ezt támadták meg.
A nyomozás védelmében Matolcsy teljes izolációjára van szükség
A törvényszék szerint a nyomozás mostani szakaszában minden gyanúsított esetében kellően alátámasztják a megalapozott gyanút a feljelentések és mellékleteik, az okiratok, a tanúvallomások, a hangfelvételek és leirataik, valamint azok az informatikai adatok, amelyek az iratok keletkezésére és visszadátumozására vonatkoznak. Az elérhetetlenné válás kockázatát a másodfokú tanács is a kiszabható büntetés súlyával, a gyanúsítottak nemzetközi mozgásterével és kiemelkedően jó anyagi helyzetével magyarázta. A letartóztatásban maradás szükségességét erősíti az is, hogy a gyanú szerinti elkövetők közötti szoros családi, üzleti és személyes kapcsolat, továbbá az, hogy két, a gyanú szerint szintén a körhöz tartozó személy külföldön, ismeretlen helyen tartózkodik.
A bizonyítás befolyásolásának veszélyét a bíróság konkrét adatokra alapozta. A nyomozók jelenleg nagy mennyiségű lefoglalt elektronikus adatot és iratot elemeznek, és további személyeket azonosítanak és hallgatnak ki. Az egyik gyanúsított érdekkörében a büntetőeljárással összefüggő iratokat találtak, és olyan körülmények is felmerültek, amelyek a bizonyítékok megsemmisítésére utalnak. A bűnismétlés kockázatát a törvényszék a gyanú szerinti cselekmények szervezett, többszereplős jellegével, a hosszú idő alatt kiépült kapcsolatrendszerrel, valamint Matolcsy Györgynek a bizonyítékok alapján valószínűsíthető informális irányító szerepével indokolta.
„az elsőfokú bíróság alaposan megvizsgálta enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásának a lehetőségét, azonban a bizonyítás veszélyeztetésének kockázata - különösen a még elemzés alatt álló adatok, az eljárásba be nem vont személyek és a kapcsolatrendszer miatt - olyan közeli és reális, hogy az eljárás jelenlegi szakaszában szükséges a gyanúsítottak teljes izolációja” – közölte a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság arra is kitért, miért nem alkalmaz enyhébb eszközt. Az elektronikus nyomkövetővel ellenőrzött, lakásra korlátozott bűnügyi felügyelet elsősorban a fizikai mozgást teszi követhetővé, a közvetett vagy elektronikus kapcsolattartást, illetve a másokon keresztüli befolyásolást viszont nem zárja ki. A kapcsolattartási tilalmat sem tartotta elegendőnek, mivel az ügyben érintett személyek köre továbbra sem ismert teljesen. Az óvadékot a tanács a magatartási szabályok betartását és a gyanúsított jelenlétét biztosító garanciának tekinti, amely önmagában nem alkalmas a bizonyítás veszélyeztetésének vagy a bűnismétlésnek a megakadályozására – különösen akkor, ha a három különös ok együtt áll fenn, és közülük a bizonyítás befolyásolásának veszélye a legsúlyosabb.
A PADME-vagyon áll a nyomozás középpontjában
A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint az MNB Matolcsy György irányításával 2014-ben hozta létre a Pallas Athéné Alapítványokat, amelyeknek a jegybank árfolyamnyereségéből származó, több mint 266 milliárd forintos közvagyont juttatott, a vagyonkezelést pedig az Optima Befektetési Zrt. végezte. Az alapítványok 2019-ben PADME Alapítvány néven olvadtak össze. A vád szerint 2025. február 28-án, Matolcsy utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap színlelt értékpapír-kölcsönszerződést kötött. A főügyészség szerint ennek valódi célja az volt, hogy a PADME vagyona feletti rendelkezést olyan kör kezébe juttassa, amelyre Matolcsy a mandátuma lejárta után is befolyással bír, hogy ő és fia haszonszerzés céljából befektethessék a vagyont.
Az elsőfokú döntéskor a bíróság szintén harminc napra rendelte el a gyanú alapjául szolgáló kölcsönszerződés megkötésekor eljáró képviselő, illetve az értékpapírügyletben közreműködő ügyvéd, Valkó Mihály és Sándor Tamás letartóztatását. A volt jegybankelnök és két társa akkor nem tett vallomást. A bíróság azt is közölte, hogy a gyanúsítottak „a nyomozóhatóság előtt egyelőre még ismeretlen vagyonnal rendelkezhetnek - akár külföldön is - ami az elrejtőzést megkönnyítheti számukra”, és ebben az ügyben érintett két külföldön tartózkodó személy is segítségükre lehet.
