Tizenegy kulturális szakmai szervezet közös nyilatkozatban tiltakozik a 2027. évi központi költségvetés tervezete ellen, és mielőbbi egyeztetést kér Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztertől. Az aláírók szerint „a kulturális költségvetésben alig van nyoma a kormányváltásnak”. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium (TKKM) átmenetinek nevezte a tervezetet, Magyar Péter miniszterelnök pedig módosító javaslatokat ígért.
A régi rendszer továbbélését kifogásolják
A miniszternek címzett levelet egyebek mellett a Szépírók Társasága Facebook-oldalán is közzétették. Aláírói a Magyar Színházi Társaság, a MASZK Országos Színészegyesület, a SzíDoSz Színházi Dolgozók Szakszervezete, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, a Szépírók Társasága, a Színházi Kritikusok Céhe, a Színházi Dramaturgok Céhe, a Magyar Műfordítók Egyesülete, a Magyar Zenei Tanács és a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége. A tartalommal a Színházművészeti, a Táncművészeti és a Zeneművészeti Bizottság is egyetért.
A szervezetek szerint a tervezet nem egy új kultúrpolitikát alapoz meg, hanem nagyrészt a korábbi intézményi és finanszírozási struktúrák fennmaradását biztosítja – vagyis annak a rendszernek a működését, amelynek megváltoztatását a levél szerint Tarr Zoltán is megígérte.
Úgy látják, a korábbi támogatási rendszert nem vizsgálták felül érdemben, a finanszírozási arányok és prioritások lényegében változatlanok maradtak. Számos intézmény és alkotóközösség működése továbbra is bizonytalan, nem látszanak a kulturális dolgozók helyzetének rendezéséhez szükséges források, és az sem, milyen szakmai szempontok alapján osztották el a támogatásokat.
Az aláírók szerint a költségvetésnek szűkös források mellett is világosan jeleznie kellene a változás szándékát. Azt várják a kormánytól, hogy határozza meg a kulturális terület fejlesztési irányait és a változtatások ütemezését, valamint teremtse meg a kiszámítható működés feltételeit. Hangsúlyozzák: a költségvetésről akkor kell tárgyalni, amikor még lehet rajta változtatni, és a szakma bevonása nem szűkülhet le a kész tervezet utólagos bemutatására. Ezért olyan egyeztetést kezdeményeznek, ahol a 2027-es kulturális előirányzatokat, a finanszírozás fő problémáit és a lehetséges módosításokat is megvitathatják.
Magyar Péter módosításokat ígért
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén a kultúráról szólva azt mondta, hogy a Tisza módosító javaslatokat nyújt be, és több területen is változtatni fognak. Hozzátette: több mint egy tucat kulturális intézményben zajlik átfogó átvilágítás, amelynek eredménye a jövő évi költségvetésben is látszani fog.
„A benyújtott tervezet a ma hatályos törvények szerint, egy átalakítás kellős közepén készült, ami még nem öltött jogi formát, azt törvényesen nem lehetett átvezetni a költségvetés tervezetén” – mondta Magyar Péter.
A kormányfő a Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) is beszélt. Szerint a tervezet nem jelenti az akadémia finanszírozási igényének végleges jóváhagyását, az MMA ugyanis a kormánytól független köztestület, amelynek költségvetési javaslatát a saját közgyűlése hagyja jóvá. Működésének átalakításához alaptörvény-módosításra és mintegy 150 jogszabály átírására lenne szükség.
A minisztérium szerint átmeneti a tervezet
A TKKM az MTI-hez eljuttatott közleményében elismerte, hogy a 2027-es tervezet a kormány kulturális politikája szempontjából átmeneti, és részben még a korábbi intézményi és finanszírozási rendszert tükrözi. A tárca szerint ez nem jelenti a régi rendszer változatlan fenntartását: a reformok előrehaladtával a finanszírozás is átalakul, és ez a költségvetésben is meg fog jelenni. A költségvetést a hatályos jogszabályok alapján, az intézményi átalakítások közben kellett benyújtani, így a még jogi formát nem öltött változások nem jelenhettek meg teljes körűen.
A minisztérium szerint az átvilágítás egyebek mellett a Nemzeti Színházat, a Nemzeti Filmintézetet és a Petőfi Kulturális Ügynökséget is érinti. Az MMA-ról azt közölték, hogy alkotmányos szervként a kormánytól függetlenül, közvetlenül a parlamentnek nyújtja be tervezetét. Ebből a fejezetből finanszírozzák többek között a Műcsarnokot, a Pesti Vigadót és a Magyar Építészeti Múzeumot, a dolgozók bérével és a működési költségekkel együtt.
Ezek támogatását a tárca szerint nem lehet egyszerűen megszüntetni, ezért az MMA fejezeti előirányzatának növekedése önmagában nem jelenti az akadémia saját működési támogatásának emelkedését. A minisztérium célként a kulturális támogatások aránytalanságainak felszámolását és egy átláthatóbb, szakmai szempontokra épülő intézményrendszer kialakítását nevezte meg.
