Ahogy arról már mi is beszámoltunk, az Európai Bizottság pénteken hivatalosan is jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO). A magyar kormány 2026 májusában nyújtotta be a csatlakozási kérelmet, amelyet a Bizottság most elfogadott – Magyarország ezzel a szervezet 25. tagállamává válik.
Az Európai Ügyészség feladata az uniós költségvetést érintő bűncselekmények, elsősorban az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások, korrupció és súlyos pénzügyi visszaélések nyomozása és vádemelése. A szervezet 2021 júniusában kezdte meg működését, és 2025 végéig már több mint 3600 ügyet kezelt az uniós költségvetést érintő bűncselekményekkel kapcsolatban.
Az Orbán-kormány évekig elzárkózott a csatlakozástól
Magyarország eddig következetesen távol maradt a szervezettől: az Orbán-kormány azzal érvelt, hogy a büntető igazságszolgáltatás a nemzeti szuverenitás része, ezért nem kívánta átadni a nyomozati és vádemelési jogköröket egy uniós szervnek. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság ugyanakkor rendszeresen sürgette Budapest csatlakozását, arra hivatkozva, hogy ez erősítené az uniós források felhasználásának átláthatóságát és a korrupció elleni fellépést.
„A mai nap jó hírt hoz Magyarországnak. Ez fontos lépés a csalás és a korrupció elleni küzdelemben. A magyar emberek mostantól biztosak lehetnek abban, hogy az uniós forrásokat az ő érdekükben használják fel. Magyarország, üdvözöljük az Európai Ügyészségben!”
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök szerint a csatlakozás alapvető mérföldkő a magyar jogállamiság és az adófizetők pénzének védelme szempontjából, mivel a magyar állampolgárok mostantól tudhatják, hogy egy független európai ügyészség felügyeli az uniós támogatások jogszerű felhasználását. Michael McGrath igazságügyi biztos történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést, hangsúlyozva, hogy az uniós költségvetés védelme közös kötelezettség.
Három hónapos folyamat indul
A HVG információi alapján a bizottsági döntés a hivatalos uniós lapban való kihirdetést követő húsz nappal lép hatályba. Ezután a magyar hatóságoknak három jelöltet kell állítaniuk az Európai Ügyészség magyar európai ügyészi posztjára, közülük az Európai Unió Tanácsa választ majd egyet egy független szakértői testület véleménye alapján. Magyarországnak emellett európai delegált ügyészeket is ki kell jelölnie, akik a hazai nyomozásokat és vádemeléseket végzik majd az EPPO rendszerében, a kormánynak pedig biztosítania kell az új szervezet működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket is. Az Európai Ügyészség a magyar európai ügyész kinevezését követő húsz nappal kezdheti meg tényleges működését, hatásköre pedig visszamenőleg is kiterjed minden, 2021. június 1-je után elkövetett, uniós pénzügyi érdeket sértő bűncselekményre.
A magyar csatlakozásnak uniós jogi jelentősége is van: az Európai Ügyészség eddig úgynevezett megerősített együttműködés keretében működött, amely legalább kilenc tagállam számára tette lehetővé a szorosabb integrációt. Most, hogy már 25 tagállam vesz részt az együttműködésben – a kimaradó Dánia és Írország szerződéses opt-outtal rendelkezik –, az EPPO-ról szóló rendelet teljes jogú részévé válik az uniós joganyagnak, ami azt is jelenti, hogy a jövőben csatlakozó új uniós tagállamok számára már kötelező lesz az Európai Ügyészséghez való csatlakozás.
