A kormány első száz napjáról beszélgetett Gulyás Balázs, a Kontroll főmunkatársa Bod Péter Ákos közgazdásszal és Kéri László politológussal. A beszélgetés apropóját az adta, hogy augusztus 20-án száz napja lesz hivatalban a Tisza-kormány, Gulyás Balázs pedig arra kérte vendégeit, hogy emeljenek ki három-három meghatározó változást az első száz napból.
Bod Péter Ákos szerint a száz nap egyik legfontosabb jellemzője a gyorsaság, ugyanakkor éppen az államapparátus felépítése az a terület, ahol a vártnál lassabban haladt a kormány. A közgazdász szerint rendkívül gyorsan alakult át a kormányzati struktúra, és a kétharmados parlamenti többség miatt az alkotmány módosítása is rövid idő alatt megtörténhetett.
Kéri szerint a választás népítélet volt
Kéri László már a beszélgetés elején megkérdőjelezte, hogy a klasszikus „első száz nap” mércéjével egyáltalán érdemes-e vizsgálni az új kormányt, mivel szerinte nem egyszerű kormányváltás, hanem rendszerváltás történt. Bod Péter Ákos ezzel lényegében egyetértett, hozzátéve, hogy ő már korábban is arra számított, hogy az Orbán-rendszer véget ér, azt azonban röviddel a választás előtt sem lehetett tudni, hogy az új erő kétharmados többséget szerez.
Kéri a rendszerváltás melletti érvként elsősorban a választási eredmény súlyát hozta fel. Szerinte a magyar választók az elmúlt évtizedekben soha korábban nem produkáltak ilyen mértékű elmozdulást a politikai támogatottságban, és az egyéni választókerületekben elért eredmény, valamint a magas részvétel egyértelmű politikai ítéletet jelentett az előző rendszerrel szemben. Kiemelte azt is, hogy a legszűkebb politikai vezetésben korábban nem volt példa arra, hogy ennyi nő töltsön be stratégiai pozíciót, ezt a politikai normalizálódás egyik jeleként értékelte.
Lassabban épült fel az államapparátus
A szakértők szerint az első száz nap egyik ellentmondása, hogy míg a kormány bizonyos területeken rendkívül gyorsan cselekedett, az államigazgatás teljes felépítése hosszabb időt vett igénybe. Kéri László szerint ennek nem feltétlenül az új kormány felkészületlensége az oka: a korábbi rendszerben egy szakmai, technokrata állami tisztviselőnek komoly kockázatot jelenthetett volna, ha ellenzéki párthoz csatlakozik, ezért ezek a szakemberek csak a választás után vállalhattak szerepet.
Gyorsan javult Magyarország nemzetközi megítélése
Kéri László szerint ugyanakkor van olyan terület, ahol meglepően gyors változás következett be: Magyarország európai és nyugati szövetségi rendszerbe való visszakapcsolása. A politológus szerint a kormány első heteiben egymást követték a külföldi találkozók, és Varsótól Bécsen és Párizson át Berlinig, illetve Brüsszelig rövid idő alatt kialakultak az új kormány nemzetközi kapcsolatai.
Bod Péter Ákos az uniós pénzek kapcsán hangsúlyozta, hogy nem önmagában az a legfontosabb, hozzájut-e Magyarország a forrásokhoz, hanem hogy teljesíti-e az uniós tagsághoz kapcsolódó jogi és intézményi feltételeket. Szerinte az előző kormány konfliktusai miatt már maga a magyar uniós tagság alapja is veszélybe került, ez a kockázat pedig a választás után megszűnt.
Az elszámoltatás lehet a következő hónapok nagy kérdése
Kéri László elmondása szerint az utcán rendszeresen megkérdezik tőle, mikor kezdődik az elszámoltatás. Bod Péter Ákos ugyanakkor fontosnak tartotta a különbségtételt a politikai igény és a jogállami eljárás között: szerinte a felelősségre vonásnak bizonyítékokon, nyomozáson, ügyészségi eljáráson és bírósági döntésen kell alapulnia, ami szükségszerűen hosszabb folyamat.
„Nem lehet a kormányzati hatalom eszközeivel »lenyakazni« az előző rendszer szereplőit, ha az új kormány valóban jogállami rendszert akar létrehozni.” – mondta Kéri László.
Kéri szerint egyre több olyan ügy kerülhet elő, amelyeknél a túlárazás, a közpénzek felhasználása és az állami döntéshozók felelőssége is vizsgálható – a beszélgetésben elhangzott egy becslés is, amely szerint bizonyos építőipari körök az uniós pályázatokhoz kapcsolódó túlárazásokból ezermilliárdos nagyságrendű profitot érhettek el.
A gazdaságpolitika iránya még nem dőlt el
Bod Péter Ákos szerint az első száz nap egyik legfontosabb megválaszolatlan kérdése, hogy milyen gazdasági rendszert akar kialakítani a Tisza-kormány. A kampányban olyan kijelentések is elhangzottak, amelyek bizonyos árkorlátozó intézkedések fenntartására utaltak, miközben az új kormány több meghatározó gazdaságpolitikai szereplője egyértelműen piacgazdasági irányt képvisel. A közgazdász szerint ezért a következő hónapok, különösen az új költségvetés elkészítése lesz döntő abban, hogy kiderüljön, a kormány milyen kompromisszumokat köt az ígéretek, a kiadások és az örökölt hiány között.
Bod Péter Ákos pontosította azt is, hogy a kormány által „visszaszedettnek” nevezett több ezer milliárd forintos forrás nem feltétlenül ténylegesen befolyt készpénzt jelent – sok esetben arról van szó, hogy az állam nem teljesít korábbi kötelezettségvállalásokat. A vagyonvisszaszerzésnek szerinte lehet jelentősége a nemzeti vagyon szempontjából, ez azonban önmagában nem oldja meg a költségvetési hiány problémáját.
Kéri László a beszélgetés végén a „ragtapasz” hasonlatával azt hangsúlyozta, hogy a fájdalmas gazdasági intézkedéseket érdemes minél hamarabb meghozni, amíg még erős a kormány társadalmi támogatottsága. A szakértők szerint a következő hónapokban – az új költségvetés, a gazdaságpolitikai irány és az elszámoltatás előrehaladása alapján – már pontosabban megítélhető lesz, hogy az első száz nap valóban egy új politikai rendszer kezdete volt-e, vagy csak egy rendkívül gyors kormányváltás.
