Huszonkilenc dolgozót küld el még a nyár folyamán a Magyar Állami Operaház – erről Ókovács Szilveszter főigazgató tájékoztatta a szakszervezetek képviselőit egy keddi egyeztetésen. A Magyar Narancs értesülései szerint az elbocsátásokkal kapcsolatos bejelentés váratlanul érte az érdekvédőket, akik nem fogadták el a döntést, és további tárgyalásokat sürgetnek.
Átszervezés és pénzhiány a döntés hátterében
Ókovács az intézkedést szerkezeti átalakítással indokolta, azonban azt nem közölte, mely munkaterületeken történik a leépítés, és kiket érint majd. A főigazgató arra hivatkozott: már egy éve világos volt, hogy nem érkezik fedezet a béremelésekre, és jelenleg is milliárdos hiány terheli az intézmény költségvetését. Szerinte a helyzetet csak létszámcsökkentéssel lehet kezelni.
A döntés formai háttere is figyelemre méltó: ha egy fővel több munkavállalót bocsátottak volna el, vagyis 30 főt, az már csoportos létszámleépítésnek számítana a munka törvénykönyve szerint. Ebben az esetben kötelező lett volna egy bizottságot létrehozni, amelyben a szakszervezetek is részt vesznek, és részletes egyeztetéseket kellene folytatni az elbocsátás körülményeiről, okairól, és enyhítő intézkedésekről.
A szakszervezetek nem fogadják el a leépítést – sztrájk is lehet
A bejelentésen két szakszervezeti vezető is jelen volt:
– Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke,
– Bárány Balázs, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke (ODFSZ).
Mindketten elutasították az elbocsátásokat, és írásbeli tájékoztatást, illetve a kollektív szerződés alapján új egyeztetést kezdeményeztek. Ókovács azonban közölte: teljesítette a törvényi kötelezettségeit, így további tárgyalást nem tart szükségesnek.
Bárány Balázs a Magyar Narancsnak úgy nyilatkozott:
„Mihamarabb kezdeményezni fogjuk a kollektív szerződés szerinti egyeztetést. Ha nem hozza meg az általunk elvárt eredményt, a tavaly meghirdetett kollektív munkaügyi vitát fenntartva sztrájkot fogunk tartani.”
Az ügy hátterében az is állhat, hogy az Opera az elmúlt években súlyos pénzügyi nyomás alá került, és az intézményt érintő állami támogatások reálértéke is csökkent. A szakszervezetek régóta figyelmeztettek a működés fenntarthatóságát veszélyeztető lépésekre.
