Ha eddig valaki azt gondolta volna, hogy Oroszország vezető politikusai számára bármilyen nemzetközi jogszabály betartandó vagy értékelendő, az a BBC-nek adott orosz külügyminiszteri interjú után mindenképpen rájött, a Vlagyimir Putyin vezette állam sosem lesz arra alkalmas, hogy a demokratikus világ tagja legyen.
Egész egyszerűen döbbenetes, amiket Szergej Lavrov összehordott a BBC brit közszolgálati televíziónak adott, csütörtökön sugárzott interjújában. Már a felvetés is vérlázító, amikor a kamerába nézve az orosz külügyminiszter közölte, Oroszország nem hajtott végre inváziót Ukrajna ellen. Ami szerinte folyik az csak "különleges hadművelet".
Lavrov szerint Oroszország azért indította ezt a hadműveletet, mert semmiféle egyéb módon nem tudta elmagyarázni a Nyugatnak, hogy Ukrajna "bevonszolása a NATO-ba bűncselekménnyel érne fel". Majd megismételte azt a vádat is, hogy Ukrajnában nácik tevékenykednek.
Ám az igazi döbbenet ezután következett. A riporter a fejére olvasta Lavrovnak, hogy egy nemrégiben kiadott ENSZ-jelentés szerint orosz katonák Csernihiv térségében 360 lakost, köztük 74 gyermeket és öt, fogyatékkal élő embert 28 napig tartottak fogva egy iskola alagsorában, ahol sem víz, sem mellékhelyiség nem volt, és ezalatt tíz idős ember meghalt, majd megkérdezte, ez is a nácik elleni harc része-e.
Az orosz külügyminiszter közölte, mindez nagyon sajnálatos, de a nemzetközi szervezetek tisztviselői, köztük az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a világszervezet főtitkára és más ENSZ-illetékesek is nyugati nyomás alá kerültek, és nagyon gyakran a Nyugat által terjesztett álhírek felhangosítására használják őket. „Oroszország az, ami, de nem szégyelljük megmutatni, hogy kik vagyunk".
Majd visszavágott, hol volt a BBC, amikor a kelet-ukrajnai térségben az ukrán fegyveres erők nyolc évig lőtték a civil lakosságot.
A "Donyecki Népköztársaság" nevű - csak Oroszország által elismert - szakadár kelet-ukrajnai terület legfelsőbb bírósága által nemrégiben halálra ítélt két brit állampolgár ügyéről kijelentette, egyáltalán nem érdekli, hogy a Nyugatnak mi a véleménye erről, őt csak a nemzetközi jog érdekli, és a nemzetközi jog alapján a zsoldosokra nem vonatkoznak a hadviselő feleket megillető jogosultságok.
Arra a felvetésre, hogy a két brit, a 28 éves Aiden Aslin és a 48 esztendős Shaun Pinner - akiket a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban fogtak el még áprilisban - nem zsoldos, hanem az ukrán fegyveres erők kötelekében szolgált, Lavrov azt mondta, hogy ennek eldöntése a bíróság feladata. Lavrov azzal zárta az interjút, hogy szerinte a halálos ítéleteket kimondó bíróság független bírói testület.
A fentiekhez csak két dolgot tennénk hozzá. Őszintén reméljük, hogy amikor az orosz hadsereg zsoldjában harcoló csecsen és szíriai zsoldosokat majd eszerint fogják megítélni az ukrán bíróságok, nem Lavrov lesz az első, aki a hadifoglyokra vonatkozó genfi egyezményt emlegeti majd. Illetve ezek után mit remél, vajon az ukránok ezt hallván nem fognak-e az utolsó erejükön is túl harcolni a betolakodók ellen.
Mert mondhat akármit Szergej Lavrov, Oroszországról az ukrán állam megtámadása miatti szégyenbélyeget már semmi sem fogja lemosni.
