Életének 96. évében elhunyt Lorenzo Buffon, az olasz futball egyik ikonikus alakja, aki 1958 és 1962 között 15 alkalommal védte a válogatott kapuját, és ott volt az 1962-es chilei világbajnokságon is -közölte a Nemzeti Sport. Halálhírét november 25-én közölték, Buffon Latisanában hunyt el.
A legendás kapus neve elsősorban a Milanhoz kötődik, ahol 1949 és 1959 között szerepelt, és négy bajnoki címet ünnepelhetett a csapattal. Pályafutása későbbi szakaszában a Genoa, az Internazionale és a Fiorentina színeiben is az élvonalban szerepelt. Az Interrel az 1962–1963-as szezonban ismét bajnoki címet nyert, ezzel karrierje egyik csúcspontját érve el.
A válogatottban rövid, de emlékezetes időszak jutott neki
Bár Buffont az olasz futballtörténelem egyik legjobb kapusaként tartják számon, a válogatottban viszonylag kevés lehetőséget kapott. 1958-ban debütált Franciaország ellen, és a chilei világbajnokságon két mérkőzésen is védett, ezek egyikén sem kapott gólt. Az olasz csapat azonban nem jutott tovább a csoportkörből, Buffon pedig többé nem ölthette magára a nemzeti mezt.
Az aktív játék befejezése után a hetvenes években a Monza kapusedzőjeként, majd rövid ideig a Sant'Angelo vezetőedzőjeként dolgozott. Utóbbi együttest azonban nem tudta bent tartani a harmadosztályban.
A Buffon név öröksége
Lorenzo Buffon neve később is tovább élt a futballban: távoli rokoni kapcsolat fűzte Gianluigi Buffonhoz, az olasz futball másik legendás kapusához. A családi kapcsolatról így szólt a hivatalos közlés: Lorenzo Buffon „utóbbi nagyapja másod-unokatestvére volt”.
A futballvilág egy korszakos alakját veszítette el, aki nem csupán klubszinten, hanem a válogatott mezében is maradandó nyomot hagyott.
