Andy Burnham brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia tárgyalhat az Európai Unióval arról, hogy a brit és az uniós állampolgárok ismét szabadon mozoghassanak egymás országaiban. A munkáspárti kormányfő a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban beszélt erről. Ugyanebben az interjúban kizárta, hogy az ország valaha belépjen az euróövezetbe vagy a schengeni térségbe.
Tényeken alapuló vitát sürget
Burnham a lapnak arról beszélt, hogy a szabad mozgás kétoldalú visszaállításáról „őszinte tárgyalásokra” van szükség Brüsszellel.
„Nagyon tényszerű, bizonyítékokra alapozott vitára” van szükség az EU-val – nyilatkozta Andy Burnham a The Sunday Timesnak.
A miniszterelnök az interjúban azt is kifejtette, hogy a brit EU-tagság idején az uniós országokból letelepedési szándékkal érkezők nagyobb része – bár nem mindenki – fiatal volt, akik néhány évet Nagy-Britanniában töltöttek, majd hazatértek. Hozzátette, hogy az unió más tagállamaiban letelepedett britek esetében ugyanez volt a jellemző.
A szabad mozgás volt a kilépés egyik kulcskérdése
Nagy-Britannia 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Egy 11 hónapos átmeneti időszakot követően az ország az EU egységes belső piacát és vámunióját is elhagyta. Az akkori konzervatív kormány nem akarta vállalni azokat a feltételeket, amelyek e két integrációs formához elválaszthatatlanul kapcsolódnak. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy az uniós polgárok szabadon letelepedhessenek és munkát vállalhassanak Nagy-Britanniában.
A kilépésről tíz éve tartottak népszavazást, amelyen a Brexit hívei 51,89 százalékos, szűk többséget szereztek.
Több lehetőséget sem zárt ki, kettőt viszont igen
A The Sunday Times felidézi, hogy Burnham az utóbbi időben több „lehetőséget” is felvetett az unióval való kapcsolatok szorosabbra fűzésére, és ezek között az újbóli teljes jogú EU-tagságot sem vetette el. A kormányzó Munkáspárt nemrég tartott éves kongresszusán a miniszterelnök kijelentette, hogy a csaknem hét évvel ezelőtti kilépés több kárt okozott az országnak, mint amennyi hasznot hozott.
Burnham azt sem zárta ki, hogy Nagy-Britannia csatlakozzon az EU vámuniójához vagy egységes belső piacához, és azt sem, hogy belátható időn belül újabb népszavazást írjanak ki az uniós tagságról. A Munkáspárt hivatalos álláspontja ugyanakkor egyelőre az, hogy az EU-ba való visszatérés nincs napirenden.
Két lépést viszont a miniszterelnök határozottan elutasított. Burnham a lapnak azt mondta, hogy soha nem fog olyan javaslatot tenni, amely szerint Nagy-Britannia csatlakozna az euróövezethez vagy a schengeni térséghez. Az ország a 2020-ban véget ért uniós tagsága idején sem tartozott egyikhez sem.
Londoni elemzőházak a visszatérést szorgalmazzák
Az elmúlt napokban több londoni kutatóintézet is tanulmányt jelentetett meg arról, hogy Nagy-Britanniának újra csatlakoznia kellene az EU-hoz. A Best for Britain nevű, gazdasági elemzőket és politikatudományi kutatókat tömörítő EU-párti civil szervezet átfogó elemzése szerint az ország akár egyetlen, ötéves parlamenti ciklus alatt visszatérhetne az unióba. A szervezet ezt azzal indokolja, hogy Nagy-Britannia továbbra is szorosan kapcsolódik az EU intézményeihez és szabályozási környezetéhez, így a csatlakozási tárgyalásokat nem kellene „teljesen nulláról” kezdenie.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) londoni gazdaság- és politikakutató intézet e héten bemutatott tanulmánya szerint a brit kormánynak középtávú célként kellene kitűznie a teljes jogú EU-tagság visszaszerzését. Az intézet szerint a népszavazás óta eltelt évtizedben olyan globális változások zajlottak le, amelyek miatt Nagy-Britannia egyedül már nem képes megvédeni jólétét, biztonságát és demokratikus intézményeit.
