Komoly stratégiai válaszút elé érkezett a Donald Trump vezette amerikai kormányzat: a belső körökben parázs vita zajlik arról, hogy az Egyesült Államok indítson-e katonai offenzívát Irán ellen, vagy hagyjon teret a csütörtöki genfi tárgyalásoknak. Az Axios értesülései szerint - amit a Portfólió szemlézett - a döntés súlya és a lehetséges kockázatok megosztják a Fehér Házat és a katonai vezetést.
A vita középpontjában a „maximális nyomásgyakorlás” stratégiája áll, amely az utóbbi hetekben masszív amerikai katonai mozgósítással párosult a Közel-Keleten. Két repülőgép-hordozó és jelentős légierő állomásozik a térségben, készen egy esetleges támadásra.
A vezérkar óvatosságra int, az alelnök kérdez
A katonai vezetés részéről Dan Caine tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke fogalmazott meg aggályokat. Caine figyelmeztette az elnököt:
-
Egy Irán elleni művelet jóval összetettebb, mint a közelmúltbeli venezuelai akció (Maduro elfogása).
-
Fennáll a veszélye egy elhúzódó, regionális konfliktusnak.
-
Az amerikai lőszerkészletek (különösen a Patriot és THAAD rakétavédelmi rendszerek) megcsappantak a korábbi bevetések miatt.
JD Vance alelnök – aki hagyományosan a külföldi katonai beavatkozások visszafogottabb híve – nem ellenzi kategorikusan a csapást, de intenzíven faggatja a katonai vezetőket a kockázatokról és a komplexitásról. Ezzel szemben Marco Rubio külügyminiszter egyelőre nem foglalt egyértelműen állást, figyelmét az utóbbi időben inkább Kuba és Venezuela kötötte le.
Genf: Az utolsó diplomáciai kísérlet?
Trump két bizalmasa, Jared Kushner és Steve Witkoff különleges megbízottak azt tanácsolják az elnöknek, hogy várjon a csütörtöki genfi találkozóig. Ott az iráni külügyminiszterrel, Abbász Aragcsival tárgyalnak majd egy lehetséges nukleáris megállapodásról. Kushnerék szerint az idő Trumpnak dolgozik, és a katonai erőt csak a diplomácia teljes kudarca esetén szabad bevetni.
Akik a támadást sürgetik
A békülékenyebb hangokkal szemben határozott „háborús párt” is felsorakozott:
-
Lindsey Graham szenátor telefonon sürgette Trumpot, hogy ne hallgasson az óvatoskodókra, mert a lendület elvész, és rossz alkut köthetnek.
-
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök – aki a múlt héten találkozott Trumppal – tart attól, hogy Washington meghátrál. Netanjahu az iráni nukleáris infrastruktúra teljes felszámolását követeli.
Érdekesség, hogy a katonai csatornák is szűkültek: míg korábban a CENTCOM vezetői rendszeresen tájékoztatták az elnököt, mostanában szinte kizárólag Dan Caine tábornok referál Trumpnak Iránról. Brad Cooper tengernagy, a térségért felelős parancsnok január óta nem beszélt az elnökkel közvetlenül.
A döntés tehát még nem született meg, de a genfi tárgyalások kimenetele (vagy esetleges elmaradása) napokon belül eldöntheti, hogy a „tárgyalóasztal” vagy a „kinetikus akció” mellett dönt a Fehér Ház.
