A Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság hivatalból bűnvádi feljelentést tett a parajdi sóbánya közelében zajló sürgősségi munkálatok miatt bekövetkezett Kis-Küküllői sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt – jelentette be pénteken Cristina Pui igazgató egy sajtótájékoztatón. Az Agerpres beszámolója szerint a feljelentés az élővilág súlyos pusztulására fókuszál, különösen a folyó szakaszán, ahol több védett halfaj és a védett hódpopuláció több példánya is elpusztult.
Az igazgatóság felhívta a figyelmet, hogy a szennyezés a folyó Szováta és Erdőszentgyörgy közötti szakaszán jelentős károkat okozott, és a sóterhelés a folyó által átszelt két Natura 2000-es természetvédelmi területet is érintette. Az igazgató elmondta: "az eljárástól az okozott kár mértékének és a környezet rehabilitációjához szükséges intézkedések költségeinek a megállapítását remélik."
A környezetvédelmi hatóság folyamatosan figyeli a Kis-Küküllő érintett szakaszait, hiszen a sóbánya körül zajló munkálatok óta, június 12. óta ismét fennáll a szennyezés veszélye. Cristina Pui beszámolt arról is, hogy a sószennyezés miatt a hódpopulációból hat egyed pusztult el, és jelentős a halpusztulás, ugyanakkor az áttelepítési akcióknak köszönhetően kisebb halak érkeznek a folyóba.
A problémát a parajdi sóbánya júniusi elárasztása idézte elő, amikor a magas sótartalmú víz bejutott a Korond-patakba és onnan a Kis-Küküllőbe, ami súlyos környezeti károkat okozott. Ennek következtében 21 Maros megyei településen vízellátási gondok alakultak ki, és a vezetékes víz – bár a sótartalom jelenleg a megengedett határérték alatt van – továbbra sem fogyasztható biztonságosan.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság a közelmúltban úgy döntött, hogy július 7-től feloldja a tanintézetek működésére vonatkozó korlátozásokat az érintett településeken. Emellett a lakosság számára 84 helyszínen biztosítanak ivóvizet.
A parajdi sóbánya, amely Székelyföld egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, az áradás miatt jelentős károkat szenvedett. Az árvíz elöntötte a bánya teljes területét, beleértve a turisztikai célokat szolgáló szinteket és a legújabb bányarészt is. A sóbánya működése nemcsak az ott dolgozók, hanem a környék vendéglátóiparában dolgozók megélhetését is veszélyezteti.