India megtámadta Pakisztánt és annak Kasmír régióját, válaszul arra az iszlamista merényletre, amelyet állítása szerint Pakisztánból érkező fegyveresek hajtottak végre. Az indiai hadsereg kilenc "terrorista infrastruktúrát" vett célba, amelyeket a Jaish-e-Mohammed és a Lashkar-e-Taiba militáns csoportokhoz kötnek. Ezek a létesítmények India szerint toborzóközpontokként, fegyverraktárként és kiképzőhelyekként működtek. A támadások során India nagy pontosságú fegyvereket alkalmazott, kerülve a polgári infrastruktúrát, miközben megelőző csapásként értelmezte az akciót - tudósított a Reuters.
Pakisztán elutasította az indiai állításokat, és közölte, hogy hat civil célpontot ért találat, köztük két mecsetet is. Legalább 26 civil vesztette életét, és 46 megsebesült, míg az indiai oldalon is történt polgári veszteség a kasmíri határnál folyó tűzharcok során. Pakisztán öt indiai vadászgépet lőtt le – állítása szerint –, amit India nem erősített meg. Kasmír különböző területein három indiai repülőgép lezuhanását helyi források is megerősítették.
Ahmed Sharif Chaudhry altábornagy az eseményeket "nyilvánvaló háborús cselekménynek" nevezte, és hangsúlyozta, hogy Pakisztán válaszolni fog "a saját választásuk szerinti időben, helyen és eszközökkel". Az ENSZ, az USA, Kína és Oroszország is a konfliktus azonnali enyhítésére szólított fel. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár maximális katonai visszafogottságra kérte a feleket.
A konfliktus pénzügyi hatásai is megmutatkoztak: az indiai és pakisztáni tőzsdék visszaestek, a légitársaságok pedig több járatot töröltek a lezárt légterek miatt. India legnagyobb légitársasága, az IndiGo mellett az Air India és a Qatar Airways is törölte járatait.
A mostani katonai akció jóval nagyobb volumenű, mint a 2019-es balakoti légicsapás, amely szintén Pakisztán elleni válaszlépés volt. Michael Kugelman dél-ázsiai elemző szerint ez a helyzet eszkalálódhat, mivel „volt egy csapás és egy ellencsapás, és ami ezután következik, az lesz a legerősebb jele annak, hogy ez mennyire komoly válsággá válhat”.
