Nemzetközi szinten is példátlanul sokkoló és borzongató háborús bűncselekmények kivizsgálására készül az Európa Tanács, mely hétfői bejelentése szerint átfogó, több országra kiterjedő parlamenti vizsgálat indul az úgynevezett „szarajevói embervadásztúrák” (vagy más néven szarajevói emberszafari) ügyében. A gyanú szerint az 1992–1995-ös boszniai háború idején gazdag nyugat-európai és tengerentúli „háborús turisták” hatalmas összegeket fizettek azért, hogy hobbiból védtelen civilekre, köztük gyerekekre lőhessenek a boszniai fővárost ostromló szerb állásokból.
Példátlan európai összefogás az igazságért
A vizsgálat megindításához szükséges politikai áttörést Sabina Cudic, a boszniai kormánykoalíció részét képező Nasa Stranka (NS) politikusa és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője jelentette be hétfőn. Tájékoztatása szerint a kezdeményezést már 23 ország képviselői támogatják aktívan, ami jelzi az ügy rendkívüli súlyát.
A vizsgálatot támogatók tábora folyamatosan bővül:
-
Korábban Franciaország, Svédország, Hollandia, Törökország, Szlovákia, Észtország, Litvánia, Monaco, Ukrajna, Románia, valamint a régiós partnerek közül Horvátország, Szlovénia és Montenegró állt az ügy mellé.
-
Hétfőn újabb tíz állam, köztük az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Belgium és Svájc képviselői is hivatalosan csatlakoztak a kezdeményezéshez.
„Olyan ügyről van szó, amely túlmutat Bosznia-Hercegovina határain, és több ország intézményeinek együttműködését igényli az igazságosság, az igazság feltárása és az áldozatok méltóságának védelme érdekében” – közölte a boszniai párt, hozzátéve, hogy a tervek szerint legkésőbb szeptember 7-ig kinevezik az ügy különleges jelentéstevőjét.
Célkeresztben a leggazdagabb „hétvégi orvlövészek”
A botrány azt követően kapott óriási nemzetközi visszhangot, hogy a milánói ügyészség tavaly novemberben hivatalos nyomozást indított az ügyben. A lavinát Ezio Gavazzeni olasz újságíró és író indította el, akit Miran Zupanic szlovén rendező 2022-es, Sarajevo Safari című megrázó dokumentumfilmje inspirált feljelentése megtételére.
A nyomozati anyagok szerint a borzalmas bizniszt a boszniai szerb erők és feltételezhetően a szerb titkosszolgálatok logisztikailag is támogatták. A tehetős külföldi „kliensek” gyakran Triesztben gyülekeztek, ahonnan Belgrádba repültek, majd onnan katonai helikopterekkel és terepjárókkal szállították őket a Szarajevóra néző, védett magaslatokra. A tanúk szerint a bűnszervezet külön árlistát alkalmazott: a felnőttek lelövése mellett a gyermekek célba vétele került a legtöbb pénzbe. Mivel a gyanú szerint több európai üzletember és közéleti szereplő is érintett, az olasz eljáráshoz az osztrák, a svájci és a belga igazságügyi hatóságok is kénytelenek voltak csatlakozni.
Minden tizedik gyermekkel mesterlövész végzett
Szarajevó csaknem négy évig, 1425 napon át állt véres ostrom alatt a Jugoszláviától való elszakadás után. A környező dombokról zúduló tüzérségi tűzben és az orvlövészek mindennapos vadászatában legalább 11 ezer civil halt meg.
A tragédia legszomorúbb statisztikáját az áldozatokat képviselő jogvédő szervezetek és a Hágai Nemzetközi Törvényszék korábbi ítéletei rögzítették: az ostrom során minden tizedik meggyilkolt gyermek közvetlenül mesterlövész áldozata lett, és több mint 14 ezer kiskorú szerzett életre szóló, súlyos sebesüléseket. A hágai bíróság korábban kimondta, hogy a civilek elleni szisztematikus hajtóvadászat célja a teljes lakosság megfélemlítése és terrorizálása volt – az Európa Tanács mostani vizsgálata pedig végre fényt deríthet arra, hogy a helyi milíciákon kívül kik voltak azok a gátlástalan külföldiek, akik saját szórakoztatásukra vásároltak maguknak emberéleteket.
