Úgy tűnik, immár eldőlt a kérdés, és Finnország rövidesen csatlakozhat az észak-atlanti szövetséghez, míg Svédország egyelőre fontolgatja a NATO-tagságot. Eddig a finneknél nagy volt ideológiai ellenállás a csatlakozással szemben, ám az orosz agresszió Ukrajna ellen teljesen megváltoztatta a közhangulatot és a politikai vezetők elképzelését.
A jelenlegi finn miniszterelnök, Sanna Marin nemrég svéd kollégájával, Magdalena Anderssonnal közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a döntés hetek, nem pedig hónapok kérdése. A volt finn kormányfő, Alexander Stubb szerint országa az Ukrajna elleni orosz invázió miatt adja fel semlegességét. Szerinte Putyin csak az erőből ért – aki gyengének tűnik, az áldozat lesz.
Maga a finn hadsereg nagyon komoly erőt képvisel önmagában is, hiszen legalább 900 ezer tartalékosa van, további 280 ezer embert képes egyik napról a másikra mozgósítani. Légierejük F-18-asakból áll, amelyeket hamarosan F-35-ösökre cserélnek, elhárító rendszereik pedig kompatibilisek a szövetségével.
Ugyanakkor a svédek előbb alaposan felmérik a NATO-csatlakozás lehetőségeit és kockázatait. Számos biztonságpolitikai elemzővel tárgyal Stockholm, és minden adat, vélemény figyelembe vételével akarnak dönteni, vajon előnyös-e a számukra a csatlakozás.
Mindenesetre Oroszország figyelmeztette Svédországot és Finnországot esetleges NATO-csatlakozásuk következményeire - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija-24 tévécsatornának nyilatkozva.
„Mi minden figyelmeztetést megtettünk - mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül. Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész” – tette hozzá a szóvivő, aki természetesen a katonai reagálást sem zárta ki, főleg a szomszédos Finnországgal kapcsolatban.
