A Roszgeo által üzemeltetett Alekszandr Karpinszkij kutatóhajó jelentése szerint a tartalékok értéke több mint 40 ezermilliárd dollárra tehető.
Negyvenezer milliárd dollárnyi fekete arany található a jég alatt. Bár a mostoha időjárás jelenleg akadályozza a kitermelést, a nemzetközi egyezmények közelgő lejárta, a geopolitikai feszültségek és egy lehetséges energiaválság miatt a nagyhatalmak és környező országok is szembekerülhetnek az Antarktisz hatalmas olajmezői miatt - írta az Origo.
Óriási kőolaj- és földgáztartalék
Egy orosz geológiai ügynökség felméréseket végző hajója nemrég óriási kőolaj- és földgáztartalékre bukkant az Antarktisz felszíne alatt. Ez a felfedezés sokszorosa lehet az eddig ismert készleteknek és heves vitát váltott ki a területre igényt tartó országok és a Déli-sarkon dolgozó tudósok között arról, hogy kinek van joga kiaknázni a kontinens természeti kincseit.
Az Alekszandr Karpinszkij orosz kutatóhajó kevés figyelmet kapott, amikor 2020 februárjában visszatért az Antarktiszról és kikötött Fokvárosban. Akkoriban a világ kormányai a Kínában kirobbant koronavírus-járvány kezelésével voltak elfoglalva, így a hajó felfedezése évekig nem került nyilvánosságra.
2024 májusában azonban kiderült, hogy a Roszgeo, az ásványkincsek felkutatásával megbízott orosz ügynökség, óriási kőolaj- és földgázmezőt talált az Antarktiszon – jelentette az Offshore energetikai szaklap.
,,Az Antarktiszi-félsziget alatt mintegy 511 milliárd hordónyi olaj rejtőzik, amely értéke a jelenlegi árfolyamon meghaladja a 40 ezermilliárd dollárt." - emelte ki az Origo.
Azonban a világ legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-készletének felfedezése további feszültségeket generálhat a nagyhatalmak között, hiszen a félsziget a kontinens legjobban megközelíthető területe, amelyre az Egyesült Királyság, Argentína és Chile is igényt tart.
Orosz olajkutak?
Az orosz kormány a felfedezés nyilvánosságra hozatala után bejelentette, hogy olajkutakat tervez fúrni a területen. Azonban jelenleg a jeges kontinens az 1959-es Antarktiszi Szerződés hatálya alá tartozik, amely megtilt minden ipari projektet a területen. A szerződés azért jött létre, hogy biztosítsák, hogy a régió ne válhasson nemzetközi viszálykodás színterévé. Így a Déli-sarkon jelenleg csak kutatók dolgozhatnak.
A szerződést 2048-ban újratárgyalják, de már most is gyenge védelmet nyújt az antarktiszi természeti kincsek számára.
A készletek kiaknázása számos ország számára vonzó lehet, mivel alapjaiban változtathatják meg a jelenlegi energiapiacot. Az antarktiszi olajmezők mérete felülmúlja Venezuela, Szaúd-Arábia és Kanada készleteit. Bár a klímaváltozás miatt az Antarktisz jégtakarója gyorsan olvad, még évszázadokig nem fog teljesen eltűnni.
