A jelenlegi gazdasági környezetben már hónapokkal ezelőtt megnőtt a vállalati szektor érdeklődése azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a munkabért euróban fizetni. Elsősorban a külföldi tulajdonosi hátterű, exporttevékenységet folytató nagyvállalati szektorban merült fel ez a kérdés, ott is főleg munkavállalói nyomás eredményeként.
A magyar Munka Törvénykönyvébe munkabérvédelmi szabályként került be az, hogy a munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni. A hrportal.hu oldalnak dr. Oláh Zsófia ügyvéd és munkajogász elmondta, egy 1949-es, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által elfogadott egyezmény szerint a munkabért az adott állam törvényes fizetőeszközével szabad kifizetni, a fizetés összegének meghatározásának módszerét viszont nem köti az adott állam törvényes fizetőeszközéhez.
Fontos, hogy a szabály munkabérre, és nem csak az alapbérre vonatkozik. A munkabér fogalmat a Munka Törvénykönyve nem határozza meg. A bíróságok gyakorlata alapján minden esetben egyedileg kell eldönteni, hogy a munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett valamilyen összeg munkabérnek minősül-e vagy sem.
Nem a juttatás elnevezése, hanem a tényleges tartalom a döntő, és az irányadó szempont az, hogy az adott juttatást a munkavállaló a munkavégzés ellenértéke címén kapta, vagy más célból. Utóbbira jó példa a gyakorlatban a költségtérítés címén kapott juttatás.
Annak viszont nincs akadálya, hogy a munkáltató a forintban meghatározott fizetést egy devizaszámlára utalja Fotó: freepik.com
A munkajogász állítja, munkabérnek minősül az alapbér, a bérpótlékok, a teljesítménybér és a pénzbeli cafeteria. Nem munkabér ugyanakkor például a költségtérítés vagy a kártérítés. Az is lényeges, hogy a munkabért fix összegben kell megállapítani, ezért nem jogszerű a devizaárfolyamhoz kötött bérmegállapítás sem.
Ettől a szabálytól a munkáltató és a munkavállaló közös akarattal sem térhetnek el. Három kivétel van a szabály alól: vezető állású munkavállalók, külföldön történő munkavégzés, más néven külföldi kiküldetés vagy jogszabály eltérést engedő szabálya esetén lehet a forinttól eltérő pénznemben meghatározni és kifizetni a fizetést.
Annak viszont nincs akadálya, hogy a munkáltató a forintban meghatározott fizetést egy devizaszámlára utalja, de ez az eredeti problémát, azaz a fizetések árfolyamromlásból eredő vásárlóerőcsökkenését aligha oldja meg.
Ha a felek a tiltó szabály ellenére mégis devizában határozzák meg a fizetést és a munkáltató abban fizeti, akkor ez a megállapodás semmis, és a munkabért visszamenőlegesen át kell számítani forintra és el kell számolni, mégpedig az MNB-nek a szerződéskötés időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyama alapján.
