Október 27-én tartja első hivatalos ülését az a szakmai testület, amelynek a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek helyzetét feladata rendezni. A kormány elfogadta a létrehozásról szóló rendelkezést, a testület a Szociális és Családügyi Minisztérium irányításával dolgozik – közölte a tárca az MTI-vel.
A minisztérium szerint az előkészítés már hónapok óta tart. A testület egyik fő feladata, hogy összehangolja az egészségügy, a gyermekvédelem és a szociális terület munkáját, feltárja, mi gátolja, hogy a gyerekek minél hamarabb családba vagy megfelelő gondozási helyre kerüljenek, és erre konkrét szakmai megoldásokat dolgozzon ki. Az érintett minisztériumok, országos intézmények és szakmai szervezetek mellett tíz civil szervezet képviselője is helyet kap benne. A testület évente legalább négyszer ül össze, figyelemmel kíséri az országos helyzetet, és javaslatokat tesz a szükséges lépésekre.
Szigorú feltételekhez kötik az önkéntesek kórházi jelenlétét
A tárca tájékoztatása szerint az első ülésen várhatóan elfogadják az országos kórházi gyermekvédő önkéntes program szakmai feltételeiről szóló ajánlást. Ez rögzíti, milyen keretek között léphetnek be a kórházakba a civil szervezetek által felkészített önkéntesek, amennyiben a civil szervezet és az adott egészségügyi intézmény megköti az együttműködési megállapodást. Az ágazati egyeztetések a minisztérium szerint gyakorlatilag befejeződtek. Mivel az ajánlás egyszerre érinti az egészségügyet, a gyermekvédelmet és a civil szektort, kiadásához elengedhetetlen volt a testület megalakulása.
Az államtitkárság online felmérést is végzett több mint kétszáz kórházi dolgozó részvételével. A cél az volt, hogy kiderüljön, mennyire vannak jelen önkéntesek a gyermekosztályokon, milyen előnyökkel és kockázatokkal jár a bevonásuk, és milyen intézményi feltételek kellenek a biztonságos működéshez. A válaszadók alapfeltételnek tartják a szigorú egészségügyi és pszichológiai alkalmassági szűrést, valamint az erkölcsi bizonyítványt. Fontosnak nevezték azt is, hogy az önkéntesek száma és jelenléte az osztályok és a gyerekek valós igényeihez igazodjon, hogy rögzítsék a titoktartási kötelezettséget, legyen kórházhigiénés és fertőtlenítési oktatás, és egyértelműen határozzák meg az önkéntesek feladatait – az egészségügyi és ápolási tevékenységet kifejezetten kizárva. A tartós működéshez kijelölt koordinátorokat és stabil, alacsony fluktuációjú önkéntes közösséget tartanak szükségesnek. A minisztérium szerint ezeket a javaslatokat beépítették a szakmai feltételekbe.
A Kórházi Gyermekvédő Önkéntes Program keretében a tárca által kijelölt képző szervezet várhatóan novemberben hirdet felkészítő képzést a civil szervezetek leendő trénerei és szakmai vezetői számára, hogy országos képzői hálózat épülhessen ki. Az itt végzett szakemberek irányítják majd a programba lépő önkéntesek felkészítését, és megtanítják őket kezelni a kórházi és gyermekvédelmi környezet sajátos kihívásait.
Decemberre ígérik a jelentést, amiben szakmai problémákat vizsgálnak
Ezzel párhuzamosan véget ért a szociális és családügyi miniszter által elrendelt soron kívüli célvizsgálat, amely a kórházban rekedt, gyermekvédelmi intézkedéssel érintett csecsemők és kisgyermekek ügyeit tekintette át. A minisztérium december elejére várható összegző jelentésében a csecsemők helyzetéről, a gyámhatósági jogalkalmazási gyakorlatról és az eljárások szakmai, szervezeti tapasztalatairól ad képet. Kitér arra is, hogy milyen jogi, szakmai és szervezeti tényezők segítik vagy akadályozzák, hogy a gyerekek családban nőjenek fel, nevelőszülőhöz kerüljenek vagy örökbe fogadják őket.
A tárca emlékeztetett: az Országgyűlés október 13-án fogadta el azt a módosító csomagot, amelynek nyomán hatékonyabbak lehetnek a gyámhatósági eljárások. A gyermekvédelemnek szánt 9,5 milliárd forintos krízis pénzügyi csomagból 1,5 milliárd forint közvetlenül a kórházban rekedt gyerekek helyzetének rendezésére jut. Abban a megyékben, ahol a legsúlyosabb a helyzet, ebből új munkatársakat vesznek fel, megelőző programokat indítanak, és bővítik a krízis-férőhelyeket.
