A védett erdőkben kivágott fák jelentős része nem a rászoruló háztartásokhoz, hanem állami támogatással működő, rossz hatásfokú biomassza-erőművekbe és külföldre kerül – állítja a Telex elemzése. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a fakitermelési moratórium lejártát részben szociális okokkal, részben korábban megkötött hosszú távú szerződésekkel indokolta, ezek részleteit azonban nem hozta nyilvánosságra.
Gajdos október elején egy Facebook-bejegyzésben azt írta, a vártnál rosszabb és összetettebb helyzetet örököltek, és „teljesen meg van kötve” a kezük. A minisztérium a Telex kérdésére csak annyit közölt, hogy az állami erdészetek szerződéseit áttekintik, és a közérdekű módosításokat elsősorban tárgyalásos úton, a jogbiztonság megőrzésével akarják elérni. A 22 állami erdészet közül csak a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság válaszolt: szerintük nincs hosszú távú, nagy értékű szerződésük sem biomassza-erőművel, sem külföldi partnerrel.
A Veolia uralja a piacot
A hat nagyobb hazai biomassza-erőmű közül négyben a francia Veolia tulajdonos, a minisztérium adatai szerint az állami erdőkből erőműveknek eladott fa közel 70 százalékát ez a cég vásárolja meg. A Válasz Online tavalyi cikke szerint a Veolia hazai érdekeltségeibe beépült Habony Árpád egykori fideszes tanácsadó üzleti köre: a cég 41 magyarországi vállalatából 15-ben jelent meg tulajdonosként egy Habonyhoz köthető cég, köztük a 2024-ben indult Oroszlányi Erőműben. A WWF becslése szerint ennek beüzemelése 90 százalékkal növelte a hazai biomassza-erőművek fafelhasználását. A Telex megkereste a Veoliát, a Habonyhoz közeli céget és Habony Árpádot is, egyikük sem válaszolt.
Az energia nagy része a kéményen távozik
Az eltüzelt fa nagyobb részéből nem távhőt, hanem áramot termelnek. Távhőnél a hatásfok 80–85 százalékos, áramtermelésnél azonban 30 százalék alatti. Szajkó Gabriella, a REKK szenior kutatója szerint az erőművekbe szállított fa 75–80 százalékából hőhasznosítás nélkül termelnek áramot.
„Ez nagyon alacsony energetikai hatásfok. Villamos energiát ennél hatékonyabb technológiával igyekeznek termelni világszerte.” – mondta Szajkó Gabriella.
Az erőműveket a megújulókat támogató METÁR-rendszer teszi nyereségessé. A 2021-es pályázat egyik nagy nyertese az Oroszlányi Erőmű lett, amely 20 évig garantáltan a piaci ár fölött adhatja el az áramot; a támogatás éves kerete 2025-ben 10,8 milliárd forint volt. A Telex szerint az uniós csatlakozás óta több mint 300 milliárd forint támogatást kaptak a hazai biomassza-erőművek.
Vitatott szociális érvek
Gajdos szerint a moratórium fenntartása körülbelül egymillió családot hozhatna krízishelyzetbe, mert 1,5 millió háztartásnál a fa a fő fűtési forma. A 2022-es népszámlálás szerint azonban 620 ezer háztartás fűtött kizárólag fával, további 544 ezer vegyesen; a minisztérium az eltérést eltérő módszertannal magyarázta. Gajdos augusztusban még azt írta, hogy az idei télre biztosított a tűzifa. Ferencz Zoltán, az erdőkért felelős helyettes államtitkár a Partizán vitáján elismerte, hogy a szociális tűzifaigény nem védett erdőkből is kielégíthető lenne, Sipos Katalin természetvédelmi helyettes államtitkár szerint viszont a védett erdők kizárása ellátási gondokat okozna.
A minisztérium adatai szerint az állami erdőkben kitermelt fa harmada védett erdőből származik – nagyjából annyi, amennyit biomassza-erőművekben elégetnek és exportálnak. Az állami erdészetek fakitermelési bevételének közel negyede tavaly exportból jött. Gajdos posztjában azt írta, nem támogatja a fatüzelésű energiatermelést, és nonprofittá alakítaná az erdőgazdaságokat.
