A lakosság 85 százaléka támogatja az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatását – derül ki a GKI felméréséből, amelyről a Telex számolt be. A megkérdezett vállalkozások 18 százaléka számít arra, hogy az adó hatással lenne a működésére.
A kormány októberben bocsátotta társadalmi egyeztetésre a vagyonadó tervezetét: azoknak kellene fizetniük, akiknek a hitelek levonása után egymilliárd forintnál nagyobb nettó vagyonuk van. Az egymilliárd feletti részre évi 1, a 100 milliárd feletti részre 1,5 százalékos adó vonatkozna, önbevallással, első határidőként 2027. augusztus 31-én. A cégek értékét az adózott eredmény hároméves átlagának nagyjából 6,5-szereseként határoznák meg; kritikusok, köztük Fajcsák Gábor, az RSM adótanácsadó üzletágvezetője szerint ez aránytalan terhekhez vezethet.
Minden csoportban többségben a támogatók
A lakossági felmérésben a válaszadók 59 százaléka teljes mértékben, 26 százaléka inkább egyetértett az adóval, 9 százalék inkább nem, 6 százalék egyáltalán nem. A GKI szerint a magas támogatottság részben azzal magyarázható, hogy az adó a felnőtt lakosság mintegy 0,2 százalékát érinti. A havi 300 ezer forint alatti jövedelmű háztartásokban volt a legalacsonyabb (79 százalék), az 500 ezer és egymillió forint közötti sávban a legmagasabb (91 százalék) a támogatás, ami a kutatók szerint ellentmond annak, hogy az adót főként a szegényebbek szorgalmaznák. A legstabilabb különbség az iskolai végzettséghez kötődött: az érettségizettek és diplomások 89, a legfeljebb szakmunkás végzettségűek 78 százaléka támogatta. A 18–29 évesek körében 75, a 60 év felettieknél 89 százalék volt az arány.
A cégek fele nem vár hatást
A vállalkozások 51 százaléka szerint az adónak nem lenne hatása a működésükre, 31 százalék nem tudta megítélni. A nagyobb cégek gyakrabban számolnak következményekkel: a tíz fő alattiaknál 16, az ötven fő felettieknél 24 százalék. A hatásra számítók 48 százaléka az eredményesség romlását, 44 százaléka a beruházások visszafogását várja. A teljes mintára vetítve a cégek 8 százaléka fogná vissza beruházásait, 7 százaléka bocsátana el dolgozókat; a GKI ezeket felső becslésnek tartja, mert a válaszok szándékokat jeleznek, és az adóval szembeni ellenvéleményt is tükrözhetik.
A GKI azt is kiszámolta, mit jelentene, ha az érintettek céges osztalékból fizetnék az adót. A tervezett 200 milliárdos bevétel a 250 fő feletti hazai cégek mintegy 2900 milliárd forintos nyereségének közel 7 százaléka. Ezzel a leegyszerűsített számítással a GKI 19 százalékos „tényleges” nyereségadókulccsal számol az érintett vállalkozóknál 2027-re.
