Heteken belül több adópolitikai jogszabályt is társadalmi egyeztetésre bocsát a kormány, köztük a vagyonadó tervezetét. Erről Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára beszélt kedden a GKI Gazdaságkutató „Magyar gazdaság 2030 – Versenyképesség beindítva” című konferenciáján. Az államtitkár szerint a kata is visszatér, januártól pedig szja-jóváírást kapnak az alacsony jövedelműek.
Kövesdy Attila felidézte, hogy az uniós források hazahozatalához új adócsomagra volt szükség, amelyet sürgős lépésnek nevezett.
„Rohamtempóban kellett dolgozni.” – mondta Kövesdy Attila.
A másik nagy feladat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megújítása volt, új elnökkel és elnökhelyettessel. Az államtitkár szerint a kormány új szemléletet vár a hatóságtól: a kisvállalkozások mellett a nagyobb szereplőket is ellenőrizni kell, és szoros együttműködést vár a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (NVVH).
Vagyonadó és vagyonosodási vizsgálat
Kövesdy szerint január 1-jétől bevezetik a kampányban ígért szja-jóváírást az alacsony jövedelműek számára, és a kata is visszatér. A kormány azt is fontolgatja, hogy a nagyobb cégek nagyobb részt vállaljanak a közteherviselésből.
A vagyonadó bevezetése az államtitkár szavai szerint a kormány határozott célja, a jogszabálytervezet néhány héten belül nyilvános lehet. Kövesdy elmondása alapján az értékhatár 1 milliárd forint lesz, az e fölötti vagyonrészre 1 százalékos adót vetnek ki, nem egyszeri, hanem ismétlődő jelleggel. Az adó kiterjedne a céges részesedésekre, valamint a hazai és külföldi ingatlanokra is, így széles adóalappal számolnak.
Érkezik a politikusok vagyonosodási vizsgálata is, amelyről Magyar Péter a múlt héten beszélt. Kövesdy hozzátette: a vizsgálat nemcsak az előző ciklus szereplőit, hanem a jelenlegi országgyűlési képviselőket is érinti.
Virág Barnabás: kifutott a magyar gazdasági modell
Az Economx tudósítása szerint a konferencián Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, elnöki főtanácsadója a gazdasági felzárkózás lehetőségeiről beszélt. Az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikáját bírálta: szerinte sokszor csak reagáltak az eseményekre, és eseti jelleggel próbálták fejleszteni a gazdaságot, pedig a felemelkedéshez vízió kell. Úgy véli, a meglévő növekedési modellel nem lehet továbblépni, lecsúszni viszont igen. Magyarország az egy főre jutó GDP alapján az ötvenedik a világon, a fejlett országoktól való lemaradást azonban az elmúlt időszakban nem sikerült csökkenteni.
Virág szerint az olcsó munkaerő fogy, a költségelőnyre egyre kevésbé lehet építeni, ezért modellváltásra van szükség, az euró bevezetése miatt is. A reformokat szerinte a bevezetés után is fegyelmezetten kell folytatni, különben elveszhet a versenyképesség. Előadásában arra is rámutatott, hogy évente 110 ezer ember esik ki a munkaerőpiacról betegség és más egészségügyi okok miatt. Az egészségügy megújításával ebből munkaerő-tartalék szabadulhatna fel, és hasonló a helyzet a romló alapkészségekkel is. Reformok nélkül a lemaradás csak nőni fog.
