A Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) a HVG-nek adott információival megerősítette, hogy folyamatban van a KRESZ átfogó megújítását megelőző közlekedésbiztonsági intézkedéscsomag előkészítése. Ennek részeként véglegesítés alatt áll egy társadalmi egyeztetési kérdőív, amely a jelentős sebességtúllépések hatékonyabb megelőzését, szankcionálását és az ellenőrzési rendszer fejlesztését célzó, nemzetközi gyakorlatokon alapuló intézkedéseket vizsgál.
A minisztérium arra a kérdésre, hogy tervezik-e az átlagsebesség-mérés bevezetését, azt válaszolta, hogy a beérkező észrevételek feldolgozása még zajlik, ezért konkrét döntés a gyorshajtás szankcionálásáról vagy az átlagsebesség-mérésről egyelőre nem született. A kérdőívvel kapcsolatos további részleteket a tárca még nyáron nyilvánosságra hozza.
Vitézy Dávid Ausztriát tekinti példának
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter májusi parlamenti meghallgatásán arra utalt, hogy Ausztria szigorú gyorshajtási szabályozása inspirálhatja a hazai szaktárcát. Az osztrák rendszerben 2024 óta lehetőség van a szabályszegő autósok járművének elkobzására súlyos esetekben, visszaesőknél pedig az autó akár árverésen is értékesíthető. Ausztria a szabályozást 2027-ben tovább szigorítja.
Hogyan működik az átlagsebesség-mérés?
Az átlagsebesség-mérés lényege, hogy a rendszer két vagy több, egymástól ismert távolságra lévő ellenőrzési ponton rögzíti a jármű áthaladásának időpontját, majd a mért időkülönbségből és a pontok közötti távolságból számítja ki az adott szakaszra vonatkozó átlagsebességet. Ez hatékonyabb ellenőrzést tesz lehetővé, mint a jelenlegi, fixen telepített kamerás rendszerek, amelyek helyét az autósok ismerik, ezért csak a kamerák közelében lassítanak.
Dr. Sándor Zsolt közlekedésmérnök 2020-as tanulmánya szerint, ha a rendszert zárt szakaszon telepítik, ahol az ellenőrzési pontok között nincs le- és felhajtó, az ellenőrzést egyetlen jármű sem tudja megkerülni, ezért társadalmi elfogadottsága is kedvezőbb a pontszerű méréseknél. A módszer korlátja ugyanakkor, hogy csak a sebességhatárok jelentős átlépését képes kimutatni, a relatív gyorshajtást – vagyis amikor valaki az adott útviszonyokhoz képest hajt túl gyorsan – nem szűri ki.
Nemzetközi tapasztalatok a balesetek csökkenéséről
A RAC Foundation brit közlekedésbiztonsági szervezet számára még tíz évvel ezelőtt készített, statisztikailag korrigált hatásvizsgálat szerint az átlagsebesség-mérő rendszerek bevezetése után a halálos és súlyos sérüléses balesetek száma 36,4 százalékkal, az összes személyi sérüléses balesetek száma pedig 16 százalékkal csökkent. Az olaszországi Tutor rendszerről szóló elemzés szerint azokon a sztrádaszakaszokon, ahol bevezették az átlagsebesség-mérést, az első tizenkét hónapban 56 százalékkal csökkent a halálozási ráta, a rendszer által felügyelt több mint 2500 kilométeres autópályaszakaszon pedig az átlagsebesség 15, a legnagyobb sebességek pedig 25 százalékkal mérséklődtek.
