Hónapok óta nincs döntés a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre tervezett gyorsvasút kiírt pályázatáról – tudta meg a Népszava. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) tájékoztatása szerint a tender részvételi szakaszának bírálata még nem történt meg, egyelőre döntés-előkészítés zajlik, így végleges kormánydöntés sem született az ügyben.
A választások után felállt új Magyar-kormány és személyesen Vitézy Dávid közlekedési miniszter többször is megerősítette elkötelezettségét a többségi állami tulajdonban lévő budapesti légikikötő fejlesztése, így a gyorsvasút megépítése mellett. Az új kabinet ugyanakkor láthatóan jegeli a Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter által favorizált modellt, és teljesen új alapokra helyezné a projekt finanszírozását.
Elbukhat a méregdrága magánkoncesszió és a perondíj
Az előző Orbán-kormány elképzelései szerint a ferihegyi gyorsvasút egy 35 éves magánkoncesszió keretében valósult volna meg. A leendő magánbefektető feladata lett volna a vasút kiépítése és üzemeltetése, a becsült 1 milliárd eurós (mintegy 400 milliárd forintos) költséget pedig a pályahasználati díjakból, valamint a ferihegyi peronjegyekből gazdálkodták volna ki.
A tervek szerint ez komoly pluszköltséget jelentett volna az utazóknak:
A repülőtéri új vasúti megállóban fel- és leszálló utasoknak nagyságrendileg 3000-4000 forintos perondíjat kellett volna fizetniük, ami lényegében a gyorsvasút használatának felára lett volna.
A Fidesz-kormány 2026 januárjának első hetében rohamtempóban írta ki a pályázatot, ám a határidőt végül március 9-ig meghosszabbították, így a bírálat már az új vezetésre maradt. Mivel a borítékokat azóta sem bontották fel, azt sem tudni, hány cég jelentkezett a feladatra.
Uniós pénzből épülhet meg a hálózat
A halogatás mögött egy komoly gazdasági és külpolitikai fordulat áll: a Magyar-kormány első jelentős sikereként Brüsszel feloldotta a hazánkat érintő fizetési moratóriumot. A felszabaduló kohéziós források pedig közvetlenül felhasználhatóak országos vasút- és elővárosi hálózatfejlesztésre, amely kategóriának a reptéri beruházás tökéletesen megfelel. Így elkerülhetővé válhat a drága magánhitel és a lakosságot terhelő különdíj.
A szakmai koncepciót Vitézy Dávid miniszter is támogatja: a tervek szerint nem egy elszigetelt, ingajáratként működő luxusvonal épülne a belváros és a repülőtér között.
-
Kelet-Magyarország összeköttetése: A Kőbánya-Kispest és Monor közötti vasútvonalból ágazna ki egy párhuzamos szárnyvonal az országos hálózat részeként. Így a Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok és Szeged felől érkező belföldi és nemzetközi vonatok mind megállnának a terminál parkolójának helyére tervezett új mélyállomáson.
-
Nyugat-Magyarország elérése: A Déli összekötő vasúti híd meglévő kapacitásait kihasználva a Sopron, Hegyeshalom vagy éppen Székesfehérvár felől érkező járatok is közvetlenül befuthatnának Ferihegyre, összekötve a repülőteret szinte az összes vidéki nagyvárossal.
